Az ősz beköszöntével a Lush boltjaiban megjelennek a Halloween hangulatához illeszkedő termékek, ami két dolgot jelent; az én örömömet, és a pénztárcám felháborodott könyörgését, hogy ne zaklassam már. Próbálom a dolgot arra fogni, hogy megőrülök a Halloween-i hangulatért, de az a helyzet, hogy Valentin napon is az a hobbim, hogy ilyen éppen szezonális termékekkel lepem meg magam (azt egyébként arra fogom, hogy egyedülállóként tiltakozok a kirakatokban megjelenő Cupido ellen).
Visszatérve a Halloween témára, idén úgy döntöttem, hogy kipróbálok egy klasszikus tökfej alakú, enyhén citrusos illatú fürdőbombát, és egy szintén tököt formázó habfürdőt, amire annyi csillámot szórtak, hogy a szobám minden részébe jutott belőle, amíg kiügyeskedtem a fürdőszobáig. Ha esetleg valaki Csingilingnek öltözne, ne habozzon, szerezzen be egyet az utóbbiból, és dörzsölje végig magát, mert garantáltan hozzáragad.

Egész életemben marhára féltem a változásoktól, pláne akkor, hogyha nem ideiglenes változtatásokról volt szó. A hajam pedig a legféltettebb kincsemmé vált miután többször is sikerült gallyra vágnom. És akkor most jön a találós kérdés; vajon meddig mérlegeltem, mire sikerült rávennem magam arra, hogy nekiessek a rózsaszín hajfestéknek?
Válasz: Nagyon sokáig, túl sokáig, addig, amíg nem néztem elegendő inspiráló pasztell rózsaszín hajról készült képet. Mindenesetre, ha esetleg ti is színes hajon gondolkodtok, csak még nem mertetek nekiesni a fejeteknek, akkor ez az a bejegyzés, amit kerestetek, mert pár pontban összeszedem, hogyan érhetitek el a kívánt eredményt.

A legtöbben ismerjük azt az érzést, mikor az egyik pillanatban hosszú, a másikban rövid hajat szeretnénk. Ezek a hangulatváltozások általában akkor következnek be, mikor az utcán (vagy éppen neten) szembejön velünk egy roppant stílusos hosszú/rövidhajú nő, mi pedig eltökéljük, hogy igen, pontosan olyan hosszúságú hajra vágyunk.
Nekem régóta álmom, hogy lengőbordáig érő hajam legyen, viszont szokásom olyan hirtelen döntéseket hozni a fodrásznál, amiken utólag néha elgondolkodok, hogy mi is járhatott pontosan a fejemben. A legutóbbi látogatásomnál például már majdnem a lengőbordáimnál járt a hajam, mire könnyedén közöltem a fodrászommal, hogy nyugodtan szabadítson meg tíz centitől, plusz ha már ott járunk, akkor oldalfrufrut is szeretnék, mert rég volt. Utólag egyébként rájöttem, hogy azért volt régen, mert nem is áll jól, de mindegy, a lényeget szerintem értitek.

Ezután a baklövés után az elsődleges célom hajápolás szempontjából az lett, hogy minél előbb az állam alatt tudjam az oldalfrufrumat, mindenféle magazinban hirdetett hamis csodabogyó nélkül. Tehát lássuk, hogyan sikerült felgyorsítanom a tortúrát.

1.: Étkezés
Azt mondják, vannak olyan ételek, amik segítenek a haj és a köröm növekedésében/erősítésében, vagy éppen segítenek abban, hogy a bőrünk tisztább maradjon. Normális esetben nem hinnék ebben, de mióta elkezdtem odafigyelni a táplálkozásomra, azóta nem törik annyira a hajam, mint korábban (pedig ugyanúgy halálra van szőkítve), és bónuszként a körmeim is erősebbek.
Személy szerint nem eszem húst, tojást, sem tejterméket, tehát ezeknek a hatásairól nem tudok nyilatkozni, viszont abban biztos vagyok, hogy a gyümölcsök (banán, bogyós gyümölcsök, narancs), a magvak (mandula, dió, napraforgómag), és a különböző hüvelyesek (babfélék, borsófélék) jó hatással vannak a hajra. Tartsátok szem előtt a fehérje, a vas, a C vitamin, és az Omega 3 bevitelt.

2.: A megfelelő hajápolók kiválasztása
Manapság annyi cég foglalkozik természetes összetevőkből álló hajápolók forgalmazásával, hogy nem is olyan nehéz számunkra megfelelőt találni, maximum akkor, ha nem keressük. Személyes kedvenceim az Inecto termékei, mivel 90%-ban természetes anyagokat tartalmaznak, ráadásul kókuszolajjal dolgoznak, ami a haj egyik legjobb barátja, arról nem is beszélve, hogy végre egy megfizethető, hatalmas kiszerelésben megjelenő kondícionálóról van szó, tehát nem kell havonta rohangálni érte.
E mellett még imádom a Lush hajápolási szekcióját is (fürdőbombákkal kezdtem, és most itt vagyok...), egyenlőre három terméket próbáltam ki innen, és még egyet tervezek, majd ha a tubus aljára értem annak, amit jelenleg használok.
Hajnövesztéshez a Roots hajpakolást tudom javasolni, amit direkt erre a célra találtak ki, illetve balzsamként jelenleg az American Cream-et használom, aminek egyszerűen odáig vagyok az illatáért, meg persze szeretem azt, amit a hajammal művel.
Amennyiben számotokra egyik termék sem szimpatikus, a figyelmetekbe tudom ajánlani a The Body Shop és az Yves Rocher termékeit, eddig szinte csak jókat hallottam róluk, de azt javaslom, ti is nézzetek utána a kínálatnak.

3.: Kíméld a hajat
Ne mosd meg minden nap, ne vasald, és lehetőség szerint a hajszárítót is tedd félre. Az extraszoros lófarkat pedig hagyd meg a mazochistáknak, akik szeretik, ha megfájdul a fejük. Szerintem már bőven eleget hallottatok a hajvasaló és szárító negatív hatásairól, tehát nekem már nem kell ódákat zengenem róla.
Egyébként tudom, hogy milyen rossz lesz áttérni a minden másnap zajló hajmosásról a heti egy-kettőre, de próbáljátok azt szem előtt tartani, hogy legalább zsírosan gyorsabban nő a haj (ezt a pozitívkodást még gyakorolnom kell :D). Viszont ne felejtsétek el a hajvégeiteket olajjal ápolni (kókuszolaj például, ha már említettem), mert különösen hajlamos a szárazságra akkor, mikor felül koszossá válik.

Ez lenne minden, amit sikerült személyes "élmények" alapján megtapasztalnom, és talán sikerült olyan dolgokat is írnom, amiket nem írtak le előttem már ezerszer. Ha nektek is van valamiféle praktikátok ne felejtsétek el megosztani velem, mert magamat ismerve ősz végére vállig érő hajjal fogok rohangálni.

Mindjárt beköszönt a meleg, és ilyenkor már nem igazán van kedvem forró fürdőt venni, szóval úgy döntöttem, hogy elhasználom az itthon porosodó két fürdőbombám, érettségi előtti relaxációnak pont jók lesznek.
Az a helyzet, hogy hetekkel ezelőtt vettem őket, és nem nagyon néztem utánuk, ráadásul arra se nagyon emlékeztem, amit a boltban az eladók mondtak róluk, az agyamat teljesen kitöltötték a tételeim, és ahányszor elővettem a bombákat, megállapítottam, hogy ezek egyszínűek. Aztán kipróbáltam a Yoga bomb-ot, és meglepődtem. Utána kipróbáltam a Twilight-ot, és megint csak csodálkozva pislogtam. Azt hiszem, megtaláltam a Kinder meglepetés felnőtt változatát.

Persze így utólag rémlik, hogy valamit mondtak arról, hogy "színváltós", és én lelkesen bólogattam, meg nagyon örültem neki, de így valahogy mégis jobban értékeltem a belső meglepetést, mintha tudtam volna róla. Lehet, hogy legközelebb nem nézek utána egyiknek se, és majd az eladólányokat is megkérem, hogy ne lőjjék le nekem előre, ha van valami különleges benne.
Ezeket elnézve újra megbizonyosodtam arról, hogy a fürdőbomba-készítés művészetnek számít.

Állítólag segíti az elalvást (erre utalnak a külsején lévő csillagok, és a holdacska, gondolom), de erről sajnos nem nagyon tudok nyilatkozni, mert az utóbbi időben olyan fáradt voltam, hogy ülve is el tudtam volna aludni. Azt viszont el tudom mondani, hogy általában mindig felkelek valamiért hajnali öt körül, ennek a használata után pedig sikerült végre ébredés nélkül aludnom, majdnem 8 óráig.
Levendula, tonka, karamella, és maláta van belesűrítve ebbe 200 grammos golyóba, és ugyanúgy, mint a Yoga Bomb-ot, itt elérhetitek 1490 Ft-ért.

Egyébként tudjátok, mi jutott eszembe róla? Amerikában elhíresült az a hagyomány, hogy a kisbabák neme úgy derül ki, hogy egy semleges színű torta közepét vagy rózsaszínre, vagy kékre színezik be, és mikor felvágják a babavárón, akkor tudja meg mindenki a születendő nemét.

Összességében, a Yoga Bomb szerintem tökéletes lesz majd a későbbiekben, ha karácsonyi hangulatba szeretnék kerülni, bár nem erre találták ki. Mostantól pedig a Twilight-ot fogom ajánlani mindenkinek, aki megkérdezi, hogy szerintem melyiket kéne először kipróbálnia.

Körülbelül egy héttel ezelőtt benéztem a Lush-ba egy hajpakolásért, mivel az orrom hiába kezdte már megszokni a H'suan Wen Hua jellegzetes illatát (itt írtam róla), azért csak nem akartam beletörődni abba, hogy ezt árassza az egész fejem a következő hajmosásig. Mert igen, a Lush termékei már azért is megérik az árukat, mert az illatuk megmarad a hajon minimum három napon keresztül, ami azért nem olyan szerencsés, ha ez az említett illat nem tetszik az embernek.
Szóval, kinéztem magamnak a Roots nevű hajpakolást, meg is vettem, de még nem használtam eleget ahhoz, hogy véleményt tudjak róla formálni. Ezzel szemben volt szerencsém kipróbálni az R&B kondicionálót, amit az egyik aranyos eladólány ajánlott, miután részleteztem neki, hogy mennyire szeretem tönkretenni a loboncomat a folyamatos szőkítéssel.

Ha hajápolásról van szó, képes vagyok elmenni a végletekig annak érdekében, hogy a szőkített hajam ne nézzen ki úgy a fejemen, mint egy szél által összehordott fészek. Mivel a Lush fürdős termékeivel már egy jó ideje jóban voltam, arra gondoltam, hogy talán itt az ideje a hajápoló szereik felé is tennem pár lépést, hiszen a csak természetes összetevők kárt biztos nem fognak tenni benne (persze elég ironikus, hogy természetes összetevőjű dolgokat keresek a természetellenes színű hajamra...).
Mivel szeretek neten keresztül tájékozódni, ezért először ott választottam ki magamnak, hogy melyik pakolást szeretném kipróbálni, és bár először a Marilynre esett a választásom, végül ennél kötöttem ki (a Marilyn csak online kapható, a kiszállítási díj meg nekem nem ér meg csak egy terméket).

Tehát, jó vásárlóhoz híven előtte utánaolvastam a véleményeknek, elolvastam a leírását, és mivel mind a Lush, mind a vásárlók megnyertek maguknak, szóval a H'Suan Wen Hua (ilyenkor örülök neki, hogy nem youtubeozok, ki nem tudnám mondani) mellett döntöttem. Tényleg szeretném mindenkinek javasolni, hogy mielőtt bementek egy Lush boltba, nézzetek utána annak, hogy mi érdekel. Az eladók rendkívül aranyosak, de képesek elbizonytalanítani pár perc alatt, hiába csak segíteni akarnak. Én is ott álltam a hajápolási termékek előtt, mikor megjelent mellettem egy mosolygós eladólány (itt már éreztem a vesztem), és miután megmondtam neki, hogy milyen hajra keresek gyógymódot, teljesen mást ajánlott, mint amit kinéztem magamnak.
Mindenesetre maradtam az eredeti tervnél, de azért kíváncsiságból beleszagoltam a teszt-tégelybe, hátha megérzem azt a tipikus Lush illatot, amit imádok. Nos, a hatás elmaradt, helyette valami iszonyatos hányinger lett úrrá rajtam. Miközben megnéztem a tégelyt, hogy jó terméket illat tesztelek-e éppen (az angol weboldalon dicsérték az illatát), addig azon gondolkoztam, hogyan fogom ezt felkenni a fejemre öklendezés nélkül.
Tényleg elgondolkodtam azon, hogy otthagyom az illata miatt, és tényleg többször is megnéztem a lejárati dátumát, mire megvettem. Úgy voltam vele, hogyha már annyi jó dolgot írtak róla, akkor majd maximum befogom az orrom, és reménykedek benne, hogy a kókuszos balzsamom majd elnyomja az illatát.

Tapasztalatok
Könnyen eloszlatható a hajon, és bár azt írják, hogy a hosszú hajúaknak az egészet fel kéne használni, szerintem kicsit túlzásba estek, bár van különbség hosszú és hosszú haj között. Nekem négy (vagy talán öt) alkalomra volt elég a 225 gramm, úgy, hogy végigkentem vele a mellig érő hajamat. Személy szerint hűtőben tartottam a biztonság (és a friss összetevők) kedvéért, és miután a nagymamám is közölte velem, hogy borzasztó illata van, meggyőződhettem arról, hogy nem az én szaglószervemmel van a probléma, csak az emberi ízlés igen sokszínű. Azért ha a boltban jártok, a kedvemért szagoljatok bele, kíváncsi vagyok, hogy Ti mihez tudnátok hasonlítani, mert én egyszerűen semmihez sem foghatónak érzem, valaki pedig az almás pitéhez hasonlítja.

Persze a hangsúly nem az illaton van (amit az öt alkalom alatt sikerült megszoknom), hanem a hajon való hatáson. Őszintén megmondom, szerettem volna végre egy olyan Lush tesztet írni, ahol nem magasztalom a terméket, de nem megy. Nem az elvakult Lush függőségem mondatja velem azt, hogy amint lemostam a pakolást, már vizesen éreztem a változást. Nem azt a fajta selymes érzést hagyta maga után vizesen, mint az eddigi hajápolóim, így először egy kicsit furcsának éreztem, de amint megszáradt a hajam, fényesebb volt, erősebb, és dúsabb hatású is, aminek külön örültem. A használata közben voltam fodrásznál, ahol a hajam tovább lett szőkítve, de azóta se találok törött hajvégeket, szóval azt mondom, megéri befektetni rá.
Az ára sajnos nem olyan barátságos, mint amilyennek szeretném (3790), így nem is lesz az örökös tagja a hajápolókból álló családomnak, viszont amennyiben úgy érzem majd, hogy szüksége lesz a hajamnak egy igazán tápláló pakolásra, ehhez fogok fordulni. Részletesebb leírásért és az összetevőkért ide kattintsatok.

Nektek van olyan örökös kedvencetek hajápolás terén, amit mindig újravesztek? :)

Szerintem nyugodt szívvel állíthatom magamról, hogy mindig is a természetesség híve voltam, kivéve, ha hajszínről volt szó. A műkörmöket szépnek találom, de nem vonzanak annyira, a póthaj valóban szép tud lenni, csak ne az én fejemre rakják fel, a mesterséges barnaságból pedig szintén nem kérek.
Egy dolog volt, amit mindig is ki akartam próbálni, az pedig a műszempilla. Szerencsémre sötét, és viszonylag hosszú pillákkal vagyok megáldva, de azért nyilvánvalóan nem lehet összehasonlítani ezt és egy igényesen felrakott tincses műszempillát. Ettől függetlenül valahogy sose sikerült rávennem magam arra, hogy elmenjek valahova megcsináltatni, helyette alternatívákat kerestem, és azt hiszem, találtam is egy igen egyszerűt.
Két dolog kell hozzá, egy szempillaspirál, és csekély mennyiségű hintőpor, meg mint mindenhez, egy kis türelem. A személyes célom az volt, hogy elkerüljem a póklábhatást, mert nem igazán tartom vonzónak azt, hogyha a pillák összetapadnak és jobbra-balra rendszertelenül lógnak, de tudom, hogy ezzel kapcsolatban eléggé megosztó vélemények vannak. Mindenesetre, ez a módszer azért is volt szimpatikus, mert a hintőpor segítségével a pillák nem tapadnak össze miután felvisszük a második réteg szempillaspirált.

1. lépés: Egy réteg spirál
Tényleg csak egy réteget érdemes feltenni, hogy ne tapadjanak össze a pillák, a második réteg felvitele után még lesz alkalmatok igazgatni, rárakni tetszés szerint annyit, amennyit szeretnétek, de a hintőpor használata előtt csak egy réteg bőven elég.

2. lépés: A hintőpor felvitele
Ha van otthon kifogyott szempillaspirálotok, ajánlom, hogy a fejét tartsátok meg, és azzal próbáljátok felvinni a port. Személy szerint nekem ez eszembe se jutott, csak utólag, szóval egyszerűen rákentem az ujjaimmal a pilláimra. A módszer bevált természetesen, csak a por mindenfelé szállt közben, ezért nektek azt javaslom, hogy legyetek okosabbak és előretekintőbbek nálam.
3. lépés: Második réteg
Ügyeskedd fel a beporozott szempillákra a festéket úgy, hogy teljesen befedje a hintőport. Ez után elkezdheted igazgatni a pillák állását, és tetszés szerint vihetsz fel még egy réteget. A hintőpornak köszönhetően könnyebben tudsz építeni a végükre, ráadásul nem is ragadnak össze (természetesen irdatlan mennyiségű festék esetén már más a helyzet...).

Extra tippként még azt tudnám javasolni, hogy ne essetek túlzásba a festékkel. A trükk célja pont az, hogy a természetes kategóriában maradjunk, és ne essünk át a ló másik oldalára. Hintőporból szintén keveset vigyetek fel az ujjatokra (vagy az elhasznált szempillaspirál fejére), hiszen könnyebb kis adagokban felvinni, mint tűrni, ahogy a por össze-vissza száll a szemetekbe, mert túl sokkal akartatok művészkedni egyszerre.
Remélem hasznos volt számotokra ez a bejegyzés, és ha kipróbáljátok ezt a módszert, ne felejtsétek el megírni, hogy sikerült.

Életemben először voltam nála, de mivel a barátnőm ajánlotta, annyira nem aggódtam, minden jól ment, kedves volt, értett mindenhez. Csak aztán egy malőrnek köszönhetően a hajam vége rózsaszín árnyalatú maradt (a teljes sztorit itt olvashatjátok). Lett volna lehetőségem arra, hogy még a szalagavató napján rászőkítsen, de úgy gondoltam, hogy már eleget kínoztam a fejem, szóval túléltem úgy ahogy voltam. Később viszont zavarni kezdett ez az egész "háromszínűség", szóval keresgélésbe kezdtem.

Később elfogyott a rendszeresen használt samponom, ez pedig már hetek óta ott figyelt a kád szélén, újravásárolni a megszokott samponomat pedig lusta voltam, szóval elkezdtem használni, és körülbelül négy hét (heti kétszeri mosás) után már látszódott is az eredménye. Végre búcsút inthettem a rózsaszínnek, és gondolom megértitek, ha azt mondom, hogy egy ideig nem is nagyon szeretném viszontlátni.

Lényegében amit a samponról tudni kell...
Nem szőkíti ki a barna hajat, mielőtt valaki ebből az okból kifolyólag meg akarná venni. A furcsa színeket szedi ki a szőkéből, a lila színével semlegesíti és eltünteti azokat. Ha sötétbarna hajra használod, nem fog vele történni semmi, egyszerű samponként fog funkcionálni, és bár teljesen jól betölti ezt a szerepét is, ilyen használatra nem javaslom. Persze ha szeretitek fölöslegesen sikálni a kádat (a sampon lila csíkot hagy rajta, ez az egyetlen bajom vele), akkor nyugodtan.

Egészen kilencedikes koromig nem volt szükségem semmiféle ajakápolóra, csak viccből felkentem néha egy Labellot ha a kezembe akadt, hogy azért mégis legyen valami a számon. A rúzs és a szájfény kiszárították, ezért nem is használtam őket, a mai napig távol állnak a világomtól, és bár néha rám jön a sminkelhetnék, a természetesség híve maradok a hétköznapokon. 

A fordulópontot az jelentette, hogy kilencedikben egy hétre Angliába utaztam, méghozzá a tavaszi szünetben, ami nem is lett volna a gond, de ez abban az évben volt, mikor márciusban még esett a hó Magyarországon is. Angliában a szél össze-vissza fújt, jégdarabok estek az égből, és bár az angolok boldogan sétáltak el mellettem rövidnadrágban, én a fagyhalál közelében éreztem magam. Lényeg a lényeg, az időjárást a szám is megsínylette, olyan dolog történt vele, mint azelőtt soha; kicserepesedett, sebes lett, és vérzett. 

Ariana Grande először vörös hajú sorozatszereplőként épült be a köztudatba, mára már világhírű énekesnő, 2015 szeptemberében pedig piacra dobta első parfümét, ami Ari névre hallgat. Az énekesnőről megoszlanak a vélemények, sokan rajonganak érte, sokan semlegesek vele kapcsolatban, és vannak olyanok is, akik nem kifejezetten kedvelik őt. Nos, hozzá hasonlóan a parfümjéről is lehet olvasni jót és rosszat is, így ma úgy döntöttem, leírom nektek, hogy mit várhattok ettől az apróságtól.

Miért pont erre esett a választásom?

Nos, őszintén megmondom, hogy az ára miatt, mert eredetileg egy Marc Jacobs-ot néztem, ami hasonló árkategória, ez viszont pont le volt értékelve a Douglasban, én pedig beismerem, sokáig rajongtam az énekesnőért a kisugárzása miatt, szóval nem volt szívem szaglászás nélkül elmenni a parfümje mellett. Tudom, név miatti szimpátiából nem szabad ilyen dolgokat vásárolni, de nem is ezt tettem, és így utólag sem bántam meg, hogy a választásom végül erre esett.

Külső:
Az üveg konkrétan könyörög a kipróbálásért. Átlátszó, benne rózsaszín folyadékkal, a formáját tekintve pedig nem is tudom mihez hasonlítani. Ha létezik lányos buzogány, akkor mindenesetre ahhoz, rajta pedig rozéarany kupak csücsül. Ettől függetlenül személyes kedvencem a hozzácsatolt fehér pompom, amit le lehet róla szedni, és díszként használni.

Illat:
Mintha beleöntöttek volna egy cukorkaboltot. És azt hiszem meg is van az oka annak, hogy miért vannak róla ennyire szélsőséges vélemények. A pink sugar-hoz tudnám hasonlítani, de valamiért mégsem annyira tömegillat (legalábbis egyenlőre nem az). A gyümölcsös-virágos parfümök illatcsaládját gyarapítja, én viszont nem érzek benne semmi gyümölcsöt, virágot meg pláne nem, rólam csak a mályvacukorillat terjeng. Ha jobban utánanézünk, kiderül, hogy az alapillatot pont a mályvacukor, a pézsma, és mellette fás tónusok adják, a szívillatok orchidea, rózsa, és gyöngyvirág. A fejillathoz pedig körte, málna, és grapefruit tartozik.

Kiknek ajánlom?
Hát azoknak, akik érett, nőies imidzset akarnak ápolni biztos nem. Ha viszont az ember kapható az édes illatokra, méghozzá hatalmas dózisban, akkor ajánlom a kipróbálását. Az ára 10.000 Ft környékén mozog, amennyit szerintem meg is ér, mert sokáig kitart, ugyanis nincs az az ember, aki minden nap képes lenne magára fújni egy adag diabéteszt.

Nem szerettem volna szokássá tenni azt, hogy a különböző kedvelt termékeimet külön-külön mutassam be, de tegnap este egy fürdőbomba Csodaországot varázsolt a kádamba. Vitatkozhatunk azon, hogy mi számít művészetnek, és mi nem, de ahogy megláttam feltörni a színek kavalkádját majdnem elfelejtettem képeket készíteni, annyira elbambultam, és utólag csak azon tudok gondolkozni, hogy vajon mennyi kreativitás és próbálgatás lehetett szükséges ahhoz, hogy a készítők elérjék ezt az eredményt.

De lássuk, miért is vagyok annyira elájulva tőle...

1.: A kinézete

Azt hiszem, elsőre az fogott meg, hogy nem gömb alakú, mint a legtöbb fürdőbomba, és a formája mellett még a színkavalkád is magára vonzza a tekinteteket, amivel ez a csöppség rendelkezik. Az egyik oldala rózsaszín/kék, a másik pedig okkersárga/fehér, középen pedig egy vékony rétegű lila hatszög választja el a két oldalt. A külsején dob az is, hogy csillámporral van teleszórva, ami Lush termékhez híven ragad mindenhez, amihez hozzáér.

2.: Az illata

Panaszkodtam róla, hogy milyen erősnek éreztem az illatát, miután hazaérkeztem vele, és kénytelen voltam egy fiókba száműzni (ami mellesleg hiba volt, mert pár ruhám amit ott tartok átvette az illatát, és mikor felvettem, egész nap szagolhattam). Utólag viszont rájöttem, hogy miért is volt jó ötlet ilyen erőteljes illatot adni neki, mert a kádban körülbelül csak fele annyira lehet érezni, és így a fejfájdítóból máris kellemessé válik, ráadásul még a bőrön is megmarad egy kis ideig.

3.: Amit a weboldalon írnak róla

Belépőjegy a saját fürdőzős filmedhez, megadjuk neked a lehetőséged, hogy elkészítsd a saját látványfilmedet, mégpedig a valóságban, színes-szagos kivitelben.

A helyzet az, hogy mindent megad, amit ígér. A színek, az illatok ámulatba ejtik a használót, és szinte bűn kilépni az előtt a kádból, hogy kihűl a víz. Tényleg sajnálom, hogy lehúztam az erős szaga miatt, bár ha vennék újat, ugyanúgy száműzném egy fiókba.

Ha kalandokra vágysz, megtalálod. Élénk, csillogó színek, pattogó cukorka, és a világ első igazoltan fair trade eredetű kivonata Ugandából.

4.: Mit tesz a vízzel?

Ahogy a fenti képen látszik, az eredmény teljes színkavalkád. Nem gondoltam volna, de a szín egy kicsit függ attól is, hogy melyik oldalát hagyjátok felül, szóval én fordítgattam, és így kaptam ezt a látványt. A közepén lévő lila hatszöggel kicsit meggyűlt a bajom, mert nem volt hajlandó elpezsegni egészében, szóval fogtam és széttördeltem, ami miatt a kezem egy kicsit még mindig halványrózsaszín árnyalatú. Ha elkeveritek a végén a színeket, a víz sötétlila/kék, kicsit feketés színű lesz, amiben rengeteg csillám úszkál, emlékeztetve az esti égboltra.

Összességében azt hiszem ezt a fürdőbombát ajánlanám azoknak, akik minden áron instagram fotót akarnak készíteni a fürdőzésükről, szóval fontos számukra a látvány. Én inkább az ellazulós fürdőket szeretem, de ettől függetlenül nem bánom, hogy kipróbáltam, mert kellemes csalódás volt számomra, hiszen ki gondolná, hogy egy fürdőbomba meg tudja lepni?

Emlékszem, mikor először pillantottam meg matt körömlakkot valakinek a kezén. Jó, igazából egy képről nézett vissza rám a matt fekete körömlakk tumblr-on, de ott volt bennem az érzés, hogy egy csakis műköröm lehet, én pedig olyan messze állok tőle, amennyire csak lehet, szóval letettem arról, hogy nekem valaha is olyan lesz, pedig iszonyatosan tetszett.

Évek teltek el azóta, én pedig szép lassan megfeledkeztem a matt körmökről, és mivel akkoriban nem érdekelt az aktuális divat, nem tűnt fel, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvend az emberek körében.

Na, nekem ott és akkor visszatértek az emlékeim az áhított matt fekete körmökről, és elkezdtem faggatni, hogy mégis miféle boszorkányságot vetett be, ami miatt ilyen körömlakkot tudott szerezni. A válasza egyszerű volt; fedőlakk. Az információt elraktároztam magamban, bár biztos voltam abban, hogy egy kisebb vagyonba kerülhet, én pedig körömlakkért nem szeretek sok pénzt kiadni, már kinőttem abból a korszakból.

Egyik nap a Rossmannban sétálgatva viszont szemet szúrt a Lovely matt fedőlakkja, és bár nem tűnt valami meggyőzőnek, azért az ára miatt a kosaramba került (700 forint, azt hittem, vagy a duplája lehet...). Nem voltam biztos abban, hogy a barátnőm is ezt használta-e, vagy hogy tényleg hatni fog-e, hiszen lássuk be, a Lovely márka nem a legnépszerűbbek között van. Köszönhetően annak, hogy nem sok reménnyel álltam neki a körömfestésnek, nagy meglepetést okozott a végeredmény;

Azt hiszem, ezek után kevesebb előítélettel fogok tekinteni az alacsonyabb árkategóriás termékekre, mert mint kiderült, van köztük olyan, ami eléri, hogy elálljon az ember szava.