030.: {Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Véleményem a közösségi médiáról

18:07

Emlékszem, hogy tavaly mekkora port kavart az, mikor egy 18 éves instagram üdvöske, névszerint Essena O'neill úgy döntött, hogy kilép a köztudatból, mert a közösségi oldalak tönkretették az életét. Az a helyzet, hogy az említett lányt az összes létező oldalon követtem, és mindenhol azt láttam, hogy milyen csodálatos mindennapjai vannak, hogy mennyire boldog, és hogy milyen sok barátja van. Kérdem én, ha a közösségi médiának köszönhette ezt az életet, akkor az hogyan tehette tönkre egyszerre?
Önmagunkat kínozzuk, és a közösségi oldalakat hibáztatjuk azért, mert másokkal el akarjuk hitetni, hogy tökéletesek vagyunk. Persze mikor mi magunk is elkezdünk ebben hinni, akkor esünk a legnagyobbat.
Facebook, twitter, instagram, snapchat, youtube, tumblr, pinterest. Néhány ember már a koránál több felhasználói fiókkal rendelkezik, és ha nem kapja meg a megfelelő mennyiségű like adagját, magasugrást hajt végre a mélydepresszióba.
Őszintén? Én nem nézem le ezeket az embereket, hiszen személy szerint a mai napig nem merek instagram fiókot létrehozni, illetve a facebook oldalamon se aktívkodok, mert páran népszerűségi versenyt csinálnak abból, hogy kinek mennyi követője és "barátja" van. Sajnálom az idézőjelet, de számomra nem számít barátságnak az, hogy a fényképek alatti hozzászólásokban nyáltenger kaliberű beszélgetéseket folytatnak, a valóságban pedig kibeszélik a másikat a háta mögött. És ebből származik az a következtetésem, hogy nem a közösségi médiával van baj, hanem az emberekkel, hiszen mi tesszük olyanná az oldalakat, amilyenek.

Egy dolgot tehetsz, hogy ne szippantson téged be ez a világ; Ne hidd el!
Ne hidd el azt, hogy a képen szereplő lány tökéletes zilált hatású copfja egy percébe került. Ne hidd el, hogy a fitness guru csak és kizárólag gyümölcsön és salátán él. Ne gondold azt, hogy egy párkapcsolat tökéletes, csak mert egy kép azt mutatja. Nincs senkinek sem hibátlan arcbőre, nem sikerül senkinek sem gyakorlás nélkül a tökéletes tusvonal, nincs olyan ember akinek tökéletes a teste a nap minden percében. A bloggerek nem tejeskávé és croissant mellett írják meg az összes posztjukat, a divatszakértők pedig nem csak találomra húznak ki valamit a szekrényükből.
A közösségi média a cenzúráról szól, mégpedig pont mi vagyunk azok, akik cenzúrázzuk a saját életünket. A legjobb oldalunkat akarjuk mutatni másoknak, és ezzel nincs is semmi baj, ameddig nem gondoljuk azt, hogy a közösségi médián keresztül tükröződő életünk megegyezik a valósággal. Ameddig nem felejtjük el azt, hogy mások is ugyanúgy cenzúrázzák az életüket.

Egyszer talán majd nekem is lesz bátorságom...
Bátorságom ahhoz, hogy nekikezdjek egy instagram oldalnak a nélkül, hogy aggódnék a követőim alacsony létszáma miatt. A félelem nélkül, hogy az én cenzúrázott életem nem lesz elég jó. Beismerem, én is hajlamos vagyok arra, hogy elfelejtsem a különbséget a valóság és a ferdített valóság között, így nem akarom, hogy a kedvem jelentéktelen lájkoktól függjön.
Egy nap talán lesz a blognak is facebook oldala, ha nem fogok a miatt aggódni, hogy az ismerőseim megtalálják. Egy nap talán büszke leszek az írásaimra, és nem rejtegetni fogom őket "Úristen, mit gondolnának erről az osztálytársaim?" alapelven.

Addig a napig viszont büszkén maradok a hatalmas bloggervilágban, ahol nem számít a kor, a nem, a külső, csak és kizárólag az, hogy mindenki egy hobbijának hódolhat; az írásnak.

You Might Also Like

13 megjegyzés

  1. Nagyon tetszett ez a bejegyzés. Igazad van.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy egyetértesz velem. :)

      Törlés
  2. Wow, ez egyszerűen csodás amit leírtál, azt sem tudom mit mondjak, talán csak annyit, hogy minden posztod támogatás számomra, szóval ne hagyd abba, soha, soha, de soha.
    Viszont azokra az írásaidra kíváncsi vagyok, nincs véletlenül wattpad-od?:)

    Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon jól esik, hogy ezt írod, bár kíváncsi vagyok a névre a hozzászólás mögött. :) Milyen féle írásokra gondolsz? Még sosem próbáltam ki a wattpadot, nem is nagyon szoktam azon a felületen lévő blogokat olvasni, sajnos ilyen begyöpösödött blogspotos vagyok. :D ♥

      Törlés
  3. Valóban van igazság abban, amit írsz, teljesen át tudom érezni, mi zajlik le benned. Ugyanakkor pont emiatt a félsz miatt léptem ki én is nemrég a komfort zónámból és hoztam létre facebook oldalt, sőt az ismerőseimet is meghívtam,ráadásul a héten meg mertem lépni,hogy az adatlapomon is publikussá tettem, mivel is foglalatoskodom szabadidőmben. Nem lehet tudni, mit gondolnak mások,de nem is szabad úgy élni, hogy folyton ezen aggódsz. Lehet,hogy sok ismerősödet inspirálhatod, biztosan lesznek irigyeid és gúnyolódók , viszont a Te döntésed ,hogyan kezeled. :) Mi baj történhet?

    További sok sikert kívánok a blogoláshoz és remélem , mihamarabb kilépsz a komfort zónádból, mert piszok jó érzés!

    Szép napot! :)
    Alexandra

    www.alexandrabarva.blogspot.hu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó érzés tudni, hogy nem vagyok egyedül ezzel, de egyszerre el is szomorít a tudat, hogy mások is érezhetnek így. Sajnos engem még korábban, ötödikes-hatodikos koromban ért egy kisebb atrocitás, mikor az akkori osztálytársaim megtalálták egy személyes blogomat. Tudom, hogy ez már nem általános iskola, de valahogy mégse merem mutogatni az írásaim.
      Viszont az nagyon jó, hogy te megtanultál lépéseket tenni, igazán inspiráló számomra. Megkérdezhetem, milyen visszajelzéseket kaptál? :)

      Köszönöm szépen a biztatást, remélem hamarosan sikerül gatyába ráznom magam. Neked is jó blogolást kívánok, és rengeteg sikert.

      Törlés
    2. Negatív visszajelzést eddig , meglepő, de még senkitől sem kaptam (akinek esetleg nem tetszik,úgysem fogja egyenesen elmondani, ész érvekkel alátámasztva). Nagyjából 40-50 ismerősöm követi figyelemmel rendszeresen az írásaim és rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, biztatnak, számukra is újdonság,hogy valaki ilyen bátran felvállalja a tökéletestől igencsak távol álló publikus oldalát egyaránt. Volt egy téma legutóbb, amiben a Férfiak segítségét kellett kérnem, majd az érintetteknek elküldtem a kész cikket, és mindenki hüledezett,hogy fogalma sem volt róla, mennyire választékosan és profin tudok írni(amit ugyan túlzásnak éreztem), viszont akkora löketet és energiát adott,hogy szárnyalni tudtam volna. Úgyhogy a negatív kritikáktól tényleg ne félj, aki segítségül szolgálhat a véleményével, ami kevésbé kellemes elsőre, abból tanulhatunk a legtöbbet, a többi csupán irigység!

      A kedvenc mondásom mostanában: "Ahhoz,hogy másoknak mi a véleménye rólam, nekem semmi közöm." Ez így is van rendjén, nem tudsz mindenkinek megfelelni! :)

      Remélem segíthettem és bátorságot merítesz mihamarább!

      Törlés
    3. Nos, a férfi ismerőseim miatt nem aggódok, mert nem hiszem, hogy érdeklődnének egy szépségápolásra orientálódott blog iránt. Bár ki tudja, hallottam már olyanról, aki szerette nézni a "hónap kedvence" videókat Youtube-on puszta unaloműzésből.
      Így átgondolva tényleg nincs okom aggódni, hiszen valóban a nők azok általában, akik mindenbe belekötnek, ők viszont nem az érintett emberrel osztják meg a véleményüket.
      Az a vélemény ami pedig a hátunk mögött születik rólunk, ezek szerint duplán érdektelen. :)
      Egyébként gratulálok a blogodhoz, megnéztem és megszerettem. ♥

      Törlés
    4. Nagyon örülök,hogy elnyerte a tetszésed!Várlak vissza!
      és bátorság.. ;)

      Törlés
  4. Szia!
    Tökéletesen egyetértek azzal, amit leírtál. Nem is tudod, mennyire igazad van. Ami pedig az instagram oldalt illeti, nyugodtan kezdj bele, és ne foglalkozz azzal, hányan követnek és lájkolnak. Posztolj olyan dolgokat, amik neked jók, vagy szép emlékek fűznek hozzá. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Örülök, hogy ennyi együttértéssel találom szembe magam, mert kicsit féltem, hogy zagyván fogalmaztam. :D
      Előbb utóbb biztos csinálni fogok egyet, mert imádom az emlékeimet képek formájában megörökíteni. :)

      Törlés
  5. Imádom az írásaidat! Nagyon jó lett ez a cikk is ;) Én is blogolok, kezdetben nagyon nem mutogattam, de most már egyre több mindenkinek beszélek róla :D Nagyon jó érzés, eddig senkitől nem kaptam negatív visszajelzést :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az a legjobb, mikor valakinek kibököd, hogy blogolsz, és természetesen reagálnak rá. Olyasvalamivel, hogy "Igen? Tök jó!". Na, régen emlékszem, hogy furcsán néztek miatta, mikor még nem volt elterjedt ez az egész. Éljenek a 2010es évek. :D

      Törlés

Popular Posts

Like us on Facebook

Flickr Images