Mikor röpke három évvel ezelőtt szembetalálkoztam a "vegán" szóval, fogalmam sem volt, hogy mit jelentett. Emlékszem, rá kellett keresnem, és magyar nyelven alig találtam választ arra, hogy mi is a veganizmus, a cikkek fele pedig így is arról szólt, hogy "a vegánok azok, akik nem esznek semmit". Hallgatva ezekre a roppant értelmes véleményekre, annyiban is hagytam a dolgot, arra gondolva, hogy ez a fényevés egy kevésbé kemény változata.

Aztán az évek során valahogy visszaverekedtem magamat a témához, mivel ahányszor az egészséges életmód felé kutakodtam, az internet mindig visszasodort hozzá, és az idő múlásával rá kellett döbbennem, hogy egyre többen fordulnak a veganizmus felé. A magyar oldalakat nem követtem figyelemmel, az érdeklődésem inkább a külföldi videósok felé húzott, mert nekik valahogy mindent sikerül pozitívabban bemutatni, mint a hazai youtubereknek (arról nem is beszélve, hogy akkoriban még nem is foglalkozott a témával senki ezen a platformon).

Aztán ahogy teltek az évek, hirtelen sorra lettek az emberek vegánok, vagy kezdték el annak hívni magukat pusztán azért, mert azt látták mindenkitől, hogy az mennyire "menő" mostanában. A kérdés viszont az, hogy vajon tisztában vannak-e azzal, hogy mi a lényege ennek az egésznek, vagy csak azért csinálják, hogy több ember figyelmét magukra vonhassák?

Mert mi is az a veganizmus?
Röviden és tömören arról szól, hogy nem használunk ki egy állatot sem a saját kényelmünk érdekében. Igen, a vegánok nem esznek húst, tejterméket, tojást, mézet, viszont nem trappolnak bőrcipőben és nem hordanak igazi bundát sem. Különben sem értem, hogy mi értelme van egy halott élőlény szőrméjét magunkra kanyarítani, már nem vagyunk ősemberek, a házban pedig van fűtés, ha minden igaz.

És kik azok a divatvegánok?
Azok, akik jövőhéten már a paleo-t fogják követni, mert akkor több követővel gazdagodhatnak instagramon, utána pedig hirtelen találnak valami egyéb idióta diétát, amit éppen hype-ol az internet. Ettől függetlenül én mégis úgy gondolom, hogy semmi gond nincs velük, mert ha tegyük fel egy több milliós rajongótáborral rendelkező ember kiírja, hogy "vegán lettem", akkor neki köszönhetően rengeteg emberhez eljut ez az életmód, és ha csak az egynegyede is elgondolkodik azon, hogy ő is váltson, az már hatalmas előrelépés.
Arról nem is beszélve, hogy amint az ember tudatáig eljut az, hogy ennek az életmódnak köszönhetően annyit ehet mindenféle súlygyarapodás nélkül, amennyit csak akar, kicsi az esélye annak, hogy visszatér a húsevő életmódhoz és a kalóriaszámlálós ostobaságokhoz.

Miért éri meg vegánnak lenni?
Ha esetleg a töménytelen mennyiségű étel kecsegtetése nem elég számodra, hozzátenném, hogy rengeteg pozitív hatása lesz rád a váltásnak.
Nem kell aggódnod az elhízás miatt, a körmeid erősebbek lesznek, a hajad gyorsabban fog nőni, a bőröd tisztább lesz, kevésbé leszel fáradékony és ingerlékeny, az anyagcseréd pedig pörögni fog. Azt említettem már, hogy annyit eszel, amennyit szeretnél?
Nem is értem, hogy hirdethetik azt a hatalmas táplálkozási tanácsadók, hogy az embernek szüksége van a tehéntejre, mikor ha rendesen átgondoljuk, az az egyik legegészségtelenebb dolog ránk nézve. Miért lenne szüksége egy felnőtt embernek egy másik faj anyatejére? Az egyetlen élőlény, akinek szüksége van rá, az az utódja, de ebbe most nem megyek bele.

Ja, és a legjobb okot kihagytam...
Nem ártasz vele senkinek, miközben te teljes életet élhetsz! Az pedig, hogy ezáltal új embereket ismerhetsz meg (és rengeteg új isteni receptet), pedig már csak a hab a tortán.

Összesítve, nem, a veganizmus nem egy újabb divathóbort, legalábbis azok számára biztos nem, akik rendesen utánajárnak a témának, és tisztában vannak azzal, hogy mi történik nem csak a húsiparban, de a tejiparban, és a tojásiparban is. Ez az életmód határozottan jót tesz az egészségnek, viszont az első számú célja az, hogy leállítsák azt, amit a nagyüzemek művelnek.
És mondhatjátok azt, hogy "attól, hogy te nem eszel csirkét, más megeszi", de ez teljesen logikátlan. Senki sem fog kétszer annyi húst tömni magába azért, mert én abbahagyom a fogyasztását.
Oktasd saját magad, nézz utána a különböző videóknak amiket ajánlanak, és lásd be, hogy a disznóvágás után facebookon feszíteni a halott állat mellett nem menő, hanem gyomorforgató, és rendkívül szomorú.

Tudjátok, hogy mi tud a legjobban felbosszantani? Az, mikor az emberek úgy osztogatják az internetesen olvasott fogyókúrás tippeket, mintha egy étkezési tanácsadó írná elő őket. Emlékszem, mikor az egyik facebookos csoportban egy lány életmód blogot akart indítani, de senki sem csinált neki fejlécet, szóval az érdeklődőkkel csak felháborodottan közölte, hogy "Ne zabáljatok, ennyi!".
Igaza van, ne merészeljetek sokat enni akkor se, ha úgy érzitek, hogy szükségetek van rá. Sőt, rettegjetek a szénhidrátoktól is, hiába pörög tőlük az agyatok. És ha már itt tartunk, ne merészeljetek hat után enni, akkor se, ha úgy érzitek, hogy kilyukad a gyomrotok. Legyen bűntudatotok minden egyes falat után, mert a neten azt írják, hogy ez így van rendben. Súgok valamit; nincs rendben.
Úgy gondoltam, ideje összegyűjtenem minden ostobaságot, amit eddig olvastam (és szégyenszemre ki is próbáltam), hogy titeket megkíméljelek tőlük.

Először is, mielőtt belekezdenék a mítoszdöntögetésbe, tudnotok kell hallgatni a saját ösztönötökre, és nem szabad, hogy mindenáron elköteleződjetek egy előre megszabott diéta mellett. Ösztön alatt nem azt értem, hogy minden nap egyetek meg egy tábla csokit, mert épp megkívánjátok, viszont tegyük fel, hogy már hetek óta nem ért egy kocka csoki se a szátokhoz. Na, ebben az esetben lehet menni az ösztön után.
Az egyik "életmódtanácsadó" szerint azonnal enni kell, mikor felébredsz, a másik szerint várni kell egy órát. Az egyik azt mondja, hogy egyél gyümölcsöt reggelire, a másik azt, hogy valami fehérjedúsat, a harmadik szerint pedig főbűn édeset enni reggel, mert akkor egész nap kívánni fogod. Tudod, hogy ezek közül melyikre kell hallgatni? Egyikre se, hallgass magadra. Eszedbe ne jusson csak azért várni egy órát a reggelivel éhes gyomorral, mert valaki azt mondta, hogy ez így jó. Neki lehet, személy szerint viszont szeretem ébredés után becélozni a konyhát. Összességében úgy gondolom, hogy jó dolgok is lehetnek ezek a különböző életmód típusok, de csakis kiindulásként, ezután meg kell tanulni személyre szabni őket, és nem vakon követni minden egyes pontjukat.
Mindenesetre, lássuk azokat a mítoszokat, amiknek a követését semmiképp' sem ajánlom, mert nem hogy nem válnak be, de még az egészségre is károsak lehetnek.

Mítosz 1: 6 után tilos enni, történjen bármi is
Valóság: Ez mind szép és jó lenne, ha fél 8-8 körül elmennénk lefeküdni aludni. Már többen is beszéltek róla, hogy mekkora ostobaság ez az egész. Arról nem is beszélve, hogy mindenkinek mást jelent az életében ez a bizonyos délután 6 óra. Van olyan, aki tízkor kel fel, és akár hajnalig is képes fennmaradni. Tegyük fel, hogy kettőkor alszik el, az 16 óra evés nélkül. Ha valaki 16 órára eltiltana a kajától, lehet, hogy őt falnám fel.
És kérdezem azokat, akik kitalálták ezt a hülyeséget, hogy ők betartják-e? Képesek úgy nekiállni 17:50-kor lenyomni a torkukon valamit akkor is ha, nem éhesek, mert ha fél óra múlva ennék meg, akkor örök életükre elhíznának? Nem mondom azt, hogy egyetek meg öt adag nachost pont lefekvés előtt (mondjuk el kell ismernem, jól hangzik), de nyilvánvalóan több értelme van annak, ha a testünk jelzéseire figyelünk, és nem az órára.

Mítosz 2: A gyümölcs tele van cukorral, csak egyet ehetek egy nap, különben gömbhallá változom
Valóság: A cukor valóban nem tesz jót, de ez a finomított cukorra vonatkozik, nem pedig a természetben előfordulóra. A gyümölcs tele van gyümölcscukorral, az emberek pedig hajlamosak a kettőt összetéveszteni, és arra asszociálni, hogy ugyanolyan rossz dolgokat művelnek a testtel.
Azt persze elfelejtik figyelembe venni, hogy a cukor mellett rostok is találhatóak, és mivel így eltart egy darabig az emésztésük, a fruktóznak időre van szüksége ahhoz, hogy lassan eljusson a májhoz. Köszönhetően a rostoknak, egy adag gyümölcs sokáig teltségérzetet biztosít, a bennük lévő vitaminokról, ásványi anyagokról, és antioxidánsokról pedig felesleges külön említést tennem.

Mítosz 3: A gyümölcsök jót tesznek velem (Cynterella ezt írta), ezért megtehetem azt, hogy egész nap csak ücsörgök egy helyben miközben azokat eszem, és kirobbanó formában leszek
Valóság: Azért, mert valami jót tesz neked, nem jelenti azt, hogy az önkontrollt ki kell vágni az ablakon. Ha valamiből sokat eszel mindenféle moderáció nélkül, nyilván nem teszel jót magadnak. Próbáltam már olyan diétát, ami reggel egy 10 banánból álló smoothie-val kezdődik. Igen, vannak emberek, akiknek ez beválik, én viszont ott feküdtem a jógamatracomon fájó hassal tíz órakor, miközben az agyam próbálta túltenni magát a hirtelen cukortúladagoláson.
Lényegében: attól, mert valami jót tesz nekünk, nem kell ipari mennyiségben fogyasztani, és ez nem csak a gyümölcsökre vonatkozik, de a zöldségekre is, a gabonafélékre, a hüvelyesekre... rá kell jönni arra, hogy a saját kiegyensúlyozott táplálkozásotokban merre kell billenteni a mérleget.

Mítosz 4: Ebben csak száz kalória van, ami tök jó, mert épp le akarok adni pár kilót
Valóság: NEM, nem, és nem. Könyörgöm, 2016 van, felejtsük már el a kalóriaszámlálgatást, mert mind tudjuk, hogy csak éhezéshez, kalóriaszámlálgatáshoz, salátalevélrágcsáláshoz, meg falásrohamhoz vezet. Semmi értelme.
A csökkentett kalóriás rágcsák általánosságban csak fel vannak tuningozva zsírral és cukorral, a tápanyagtartalmuktól megfosztják őket. Ha pedig valamiben nincs tápanyag, az azt jelenti, hogy minimum 1 órán belül újra éhes leszel, és többet fogsz enni.

Mítosz 5: A szénhidrát maga a gonosz, kerülöm ahogy tudom, mert nem megy le ez a fránya 4-5 kiló
Valóság: A túléléshez szénhidrátra van szükségünk, ez tény, és rengeteg természetes ételben előfordulnak (gyümölcsök, zöldségek, gabonák, hüvelyesek, csak hogy ismét megnevezzem őket). Az agy önmagában egy nap alatt 130 gram szénhidrátot használ fel, csak gondolkodjatok el ezen. Vajon miért lesz előbb utóbb minden diétázó idegbajos, miért kapják fel mindenen a vizet, miért nem tudnak tisztán gondolkodni? Higgyétek el, kiegyensúlyozott étkezés mellett nem fogtok elhízni a szénhidrátok miatt.

Mítosz 6: Hatszor enni nasikat jobb, mint napi háromszor nagy adagot, mert így pörög az anyagcsere
Valóság: Mint már említettem, mindenkinek más válik be. Van, akinek a "sokszor keveset" dolog beválik, van olyan, akinek nem. Ha úgy érzed, hogy te inkább ennél többet kevesebb alkalommal, semmi gond nincs vele. Ha a folyamatos kis adag kajákat magunkba erőltetjük előfordulhat az is, hogy az előzőleg bevitt étel még nem emésztődött meg, szóval az új étel elkezd lebomlani a gyomorban mindenféle hasi fájdalmat és kényelmetlenséget okozva.

Mítosz 7: Ez a lány a Youtube-on arról beszélt, hogy mennyire bevált neki az xy diéta, szóval nekem is be fog
Valóság: Lehetséges. De valószínűleg nem feltétlenül lesz neked is tökéletes, mivel kicsi az esélye annak, hogy ugyanolyan a mozgási rutinotok, az alvási szokásaitok, és a testtípusotok. Ha az életmódja jól hangzik számodra, és úgy érzed, hogy jól reagálna rá a tested, kezdj bele, kiindulásnak semmiképpen sem lehet rossz. Viszont ha úgy érzed, hogy mondjuk vacsorára nem esne jól neked öt tányér főtt rizs minden nélkül, akkor ideje ráeszmélned arra, hogy a helyett, hogy máshoz próbálod hasonlítani magad, jobban járnál azzal, ha egy neked megfelelő étrendet kísérleteznél ki, amit tartani is tudsz.

Igazából még a végtelenségig tudnám sorolni ezeket a dolgokat, mert kezd egész vicces lenni, de rájöttem, hogy ez a bejegyzés már így is eléggé hosszúra sikerült, és nem akarlak titeket tovább untatni, szóval maradjunk annyiban, hogy nyugodtan kérdezhettek bármit étkezéssel kapcsolatban, én kipróbáltam már minden hülyeséget.

Van, hogy az időjárás keresztbe tesz minden számításunknak. Motiváltan alszunk el azzal a céllal, hogy másnap rengeteg dolgot fogunk csinálni, végre hasznosan töltjük el az időnket. Igen, ez mind szép és jó, csak annyi a gond, hogy beköszöntött az ősz, szóval megvan az esély arra, hogy szürke égboltra és zuhogó esőre kelljünk verőfényes napsütés helyett.

A kérdés a következő; Hogyan dobhatjuk fel a napunkat ilyen időben a helyett, hogy az időjárásra panaszkodnánk egész nap, és unatkoznánk?

1.: Nézd át a "To Do" listád

Ennyi lett volna a mai bejegyzésem, azt hiszem, mostanában túlságosan ráálltam a "tippes" posztokra, de ne aggódjatok, hamarosan újféle posztokkal jelentkezem, addig is jó begubózást kívánok mindenkinek a hűvös hétköznapokra.

Előfordult már veletek az, hogy reggel túl korán keltetek fel, ezért visszafeküdtetek, és félig ébrenlét, félig pedig alvó állapot között lebegtetek? Ez azért veszélyes, mert hajlamosak vagyunk túl sok időre átkapcsolni a szundi-módba, ha sietnünk kell valahová. Az ágy háromszor komfortosabb lesz, és a környékén lévő gravitációs erő is megduplázódik, arról nem is beszélve, hogy hirtelen a takaró lesz a világ legjobb szeretője, akit átölelhetünk. Ha szerencsénk van, sikerül a kívánt időpontban felkelni, viszont ha nem, akkor választhatunk az időben érkezés és a halál között.

Hogy ne legyen minden egyes reggeletek halál közeli élmény (és ne úgy nézzetek ki érkezéskor, mintha a másvilágról tértetek volna vissza), összeszedtem pár tippet ahhoz, hogy időt spóroljatok reggel, készülődés közben.

1. tipp.: Gyors hidratálás a kóma ellen

Tegyük fel, hogy 15 perced van elkészülni, de az agyad még tompa a túlalvás miatt, ezért azt se tudod, hogy merre vagy pontosan. Hogy egy kicsit felpörgesd magad, kezdd a napot egy pohár citromleves vízzel. Melegebb napokon érdemes este egy üvegnyi vizet a hűtőben tárolni, ugyanis az sokkal jobban felfrissít. Másrészről pedig nem javaslom az igazi citrom használatát kapkodás közben, az üveges citromlé is ugyanúgy teszi a dolgát, ráadásul a szemedbe se fog belespriccelni a nagy sietségben.

2. tipp.: Tedd tele a fürdőt motivációval

Elsőre feleslegesnek hangozhat, de ahányszor késésben vagyok, mindig a világ egyik legnagyobb csődtömegének érzem magam, és higgyétek el nekem, én bizony szégyenszemre szinte mindig kések. Általában a tömegközlekedés is tehet a dologról, én viszont mindenért magamat hibáztatom, ezért olykor jól jön egy kis motiváció. Arra persze 15 perc alatt nincs időm, hogy megfelelő idézetet keresgessek magamnak pinteresten, miközben épp próbálom beleküzdeni magam egy farmerba. Helyette viszont minden hónap elején kinyomtatok pár apró motivációs kártyát, vagy ha éppen van időm, akkor írok néhányat magamnak. Ezeket általában naponta cserélgetem a fürdőszobai tükörnél, így nem csak akkor látom őket, ha egy gyors fogmosást intézek késés közben, de akkor is, ha csak úgy betévedek a fürdőbe. Inspiráció egész napra, köszönhetően egy mondatnyi betűnek.

3. tipp.: A kevesebb több

Ha nem akarsz smink nélkül kirohanni az utcára, akkor is azt javaslom, hogy késés esetén maradj a minimalizmusnál. Lásd be, fizikailag lehetetlen, hogy a nagy sietség közben tökéletes tusvonalat húzz, aminek az lesz az eredménye, hogy le kell mosni, ki kell javítani, és mire észbe kapsz, smink nélkül buszozol, mert rájössz, hogy nincs több időd. Az én mesterhármasom a CC krém szem alá, szempillaspirál, és szemöldökpor. Az utcán való trappolás közben még bőven van időm feltenni egy átlátszó ajakápolót, és máris nem úgy nézek ki, mintha abban a pillanatban keltem volna fel (pedig mind tudjuk, hogy nagyjából tényleg abban a pillanatban keltem).

4. tipp.: A szárazsampon és a lófarok jó barátok

Ha azt tervezted előző este, hogy reggel hajat mosol, de az idő keresztbe tett a számításaidnak, azt javaslom, hogy fújj egy kis szárazsampont a hajtöveidre, majd gyorsan dörzsöld át kézzel, hogy ne hagyjon fehér foltokat maga után. Ha megtalálod a megfelelő sampont, rá fogsz jönni, hogy ez nem egy urban legend, mert tényleg ki lehet vele tolni a hajmosást. Azt javaslom, hogy maradj egy egyszerű de nagyszerű lófaroknál, mert a hajról köztudott, hogy nem hajlandó engedelmeskedni, mikor sietünk valahova. Hogy a copfotoknak egész napos tartást kölcsönözzetek, használjatok két hajgumit. Az egyikkel fogjátok fel a hajatok felét Ariana Grande stílusban, aztán a felső copfhoz fésüljétek hozzá a maradék hajatokat, és fogjátok hozzá. Hihetetlen, de egész nap ott fog maradni a lófarok, ahova reggel beállítottátok.

5. tipp.: Készülj előre a ruhákkal

Mikor épp igyekszel, pont ahhoz van a legkevésbé kedved, hogy elkezdd szortírozgatni a ruhatárad, és hogy azon gondolkozz, hogy miben éreznéd a legjobban magad. Azt javaslom, hogy ilyen esetekre készülj fel előre, maradj a póló-farmer párosnál, amikben mindig jól érzed magad, tegyél melléjük egy zoknit, és ezt az összeállítást összegöngyölve tedd be a szekrényedbe, hogy sietség esetén egyszerűen csak kikapd és felvedd. Ha túl egyszerűnek érzed, akkor még mindig könnyebb nyakláncot választani, mint pólót, tehát egy ékszerrel sokkal gyorsabban fel tudod dobni az egészet.

Ezt a mini ruhakupacos dolgot azóta hasznosítom, mióta egyszer véletlen pizsamafelsőben mentem iskolába, de szerencsére nem tűnt fel senkinek. Vagy csak nem szóltak.

6. tipp.: Reggeli

Ha volt időd sminkelni, ne a reggelin próbálj időt spórolni, mert nem hiába hangoztatják olyan sokszor, hogy az a nap legfontosabb étkezése. Igen, beérsz az órára, de végig a büfé kínálatán fogsz fantáziálgatni, így lélekben nem is leszel ott, csak testben. Azt javaslom, hogy időhiány miatt a bonyolultabb gasztronómiai remekműveket hagyd egy nyugodtabb napra, viszont egy smoothie-hoz, vagy egy zabkásához eléggé minimális idő szükséges. Tarts pár felvágott gyümölcsöt a fagyasztóban, hogy csak be kelljen dobálnod őket a turmixgépbe. A zabkása elkészítéséhez sem kell nagy főzőtudomány (ezért tudom én is megcsinálni), csak kanalazz annyi zabot egy tálba, amennyit épp szeretnél, önts rá annyi vizet, hogy éppen ellepje, és tedd a mikróba kb. 2 percre. Mire elkészül, magadra tudod rángatni a ruháid.

7. tipp.: Minden megvan?

Írj egy listát, és ne csak fejben. Akár írd le most; telefon, kulcs, papírzsepi, táska, pénztárca... most egy percedbe kerül, máskor viszont életet menthet, ha nem a buszmegállóban jut eszedbe, hogy otthon hagytál valamit, ami miatt vissza kell fordulnod, így pedig biztos lesz a késés. Spórolj meg magadnak egy apró szívrohamot azzal, hogy most elkészíted magadnak ezt az aprócska, pár szóból álló listát.

Ennyi lett volna, igyekeztem valami kerekebb számot összehozni tippek terén, de amik még eszembe jutottak, azok annyira evidensek és sokszor elismételtek, hogy már nem akartalak vele fárasztani titeket. Ha esetleg még eszetekbe jut valami, ne felejtsétek el megosztani velem, ugyanis ha csak egy tipp is segíthet, hogy többet aludhassak, akkor bizony örökké hálás leszek.

Aki ismer, az tisztában van azzal, hogy tulajdonképpen két dolgot szeretnék az élettől; folyamatosan enni (sokat), és megtartani az alakomat. Míg az első célommal nincs különösebb probléma, addig a másik eléggé trükkös tud lenni úgy, hogy simán lenyomok egy akkora adag ebédet, amitől egy felnőtt férfinek is izzadni kezd a homloka.

Nyáron hozzászoktam ahhoz, hogy 10 körül nekiálljak tornázni, de most, hogy kezdődik a tanév, valószínűleg délutánra fog szorulni, és igyekszem az órarendemhez igazítani a pihenőnapokat. Ezt azért tartom fontosnak leírni, hogy tudjátok, Ti is nyugodtan variálhatjátok a napokat, ettől nem fognak kevesebbet érni.

Tehát, alapul számomra a Cassey Ho-féle pilates naptár szolgál, nekem ez vált be, ezzel fogytam, ettől érzem magam úgy, hogy rendesen edzésben vagyok, de nem esek túlzásba. Igyekszem úgy mozogni, hogy ne kötelességként éljem meg, hanem úgy, hogy ez egy dolog, amit szabad akaratból csinálok, mert élvezem, és jót teszek magamnak. Egyébként, ha vérre menően kezdenék diétába és edzőterembe járni egész biztos vagyok benne, hogy abbahagynám, mert nem élvezném. Személy szerint teljesen elégedett vagyok azzal, amit most csinálok, nem vágyom Kim Kardashian fenékre, sem egyéb ilyen dolgokra.
A naptárat elérhetitek ide kattintva, a jelszóhoz fel kell iratkozni a hírlevélre, és minden hónapban megkapjátok e-mail-en keresztül. Egyébként, a szeptemberi jelszó werkwerk, és ha ide kattintotok, egyenesen a naptárhoz fogtok jutni, de mivel nem fogok minden hónapban edzésterv-bejegyzést írni (hacsak nem szeretnétek), gondoltam jobb szólni a hírlevélről.
Még egy fontos link Cassey youtube csatornája, ahol az összes videót megtalálhatjátok, ami a naptárban szerepel. Érdemes nézni a lejátszási listáit, ugyanis általában minden napra összeállít egyet, így nem kell megszakítani az edzést videókeresgetéssel. A lejátszási listákat ide linkelem.

És most jött el annak az ideje, hogy írjak arról, hogy én miket változtattam a naptáron (ha nem változtattam volna, nem írnék róla külön bejegyzést).

1. változtatás: Két pihenőnapot tartok
Ha utánanéztek, látjátok, hogy csak egy pihenőnap lenne eredetileg egy héten. Szerintem ez édeskevés még úgy is, hogy nem erőltetem magam halálra. A két pihenőnapot egyébként kedv és időbeosztás szerint szoktam elrendezni. Eddig például a hétvégéimet hagytam szabadon, most viszont a péntekeimet mindenképpen szabaddá szeretném tenni. A másik pihenőnap valószínűleg a kedd lesz, ugyanis aznap késő délutánig egyetemen ücsörgök, és szinte előre látom magam előtt, hogy mozdulni se lesz kedvem miután hazaérek.

2. változtatás: Kihagyom a cardio napot és a total body-t
És így lesz meg a 2 pihenőnapom. Egyszerű okokból hagytam el ezt a kettőt. A cardiot egyenesen utálom, elveszi a kedvem már a gondolat is, hogy ugrálnom kell. Ráadásul jelenleg nem szeretnék súlyt leadni, ezért nincs is rá szükségem. Ha mégis az lenne, a youtube-on keresnék egy just dance videót és addig csinálnám, amíg nem kapnék levegőt, mert azt a fajta mozgást szeretem. De hogy én elkezdjek négyütemű fekvőtámaszokat csinálni... nos, köszönöm, elég volt gimiben.
A total body-t azért tartom feleslegesnek, mert rendben van az, hogy teljes test átmozgatás, meg minden, de én annak a híve vagyok, hogy inkább egy testrészre megyek rá nagyon, és nem az összessel bohóckodok egy kicsit.

3. változtatás: Az alap pihenőnap helyett...
Mivel a hét napból kilőttem kettőt, így három pihenőnap maradt volna, de azért ennyire mégse akartam elkényelmesedni. Általában a héten átgondolom, hogy melyik volt az a testrészem, amelyiket legkevésbé sikerült megmozgatnom, és ezen a plusz napon megkínzom még egy kicsit. Ez teljesen változó, de általában hasra vagy karra megyek (a karjaim olyanok, mint két evőpálcika).

4. változtatás: Nyújtás
Eredetileg az egy szem pihenőnapon lenne, én viszont próbálok szinte minden este fürdés előtt nyugiban nyújtani. Nem csak a nyugalmam miatt, szeretnék hajlékony maradni/hajlékonyabb lenni. Általában ezt a zenét szoktam hallgatni közben, és különböző jóga pózokat is szoktam keresgetni, amiket célul tűzök ki.

5. változtatás: Ha valamit túl kevésnek érzek
A cardio-t minden nap kihagyom (általában az első videó szokott az lenni), viszont van, hogy túl kevésnek érzem hasnapon az aznapi gyakorlatokat. Ilyenkor általában keresek egy nekem tetsző zenét, ami lekapcsolja az agyam, és addig felülésezek, amíg nem érzem úgy, hogy leszakad a hasfalam (keresd a mazochistát). Általában a karnaphoz is hozzá szoktam adni pár gyakorlatot, de teljesen egyénfüggő, Ti tudjátok, hova szeretnétek jobban izmosodni.

Amennyiben kérdésetek van a naptárral kapcsolatban, vagy szeretnétek, hogy ajánljak nektek egy-két gyakorlatot, ne féljetek megkeresni, szívesen válaszolok mindenre akár kisregényeken keresztül.
Ha pedig ismertek olyan edzéstervet, ami még kevesebb időt vesz igénybe, ne legyetek restek megosztani velem, lusta vagyok és büszke.

Világ életemben problémám volt az ismerkedéssel, önmagam bemutatásával, és a beszédkezdeményezéssel is. Nem tudom, hogy ismerős-e nektek az érzés, mikor egy ember leül mellétek, és úgy gondoljátok, hogy beszélgetnetek kéne vele, de fogalmatok sincs, hogy miről, ezért csak csöndben ücsörögtök, és magatokban mélyen elsüllyedtek.
Na, személy szerint szinte mindig ezt csináltam, ahányszor egy osztálytársamat mellém ültették. Főleg órán volt kínos, mikor azt láttam, hogy mindenki beszélget, én meg ott ültem teljes csendben. Általánosságban nem zavar az introvertáltságom, viszont ebben a szituációban nem igazán éreztem jól magam, ezért úgy döntöttem, hogy idén változtatni fogok.

Ebben az évben annyival könnyebb dolgom lesz, hogy tiszta lappal kezdek egyetemen, és ismeretlen arcok vesznek majd körül mindenhol. Korábban féltem volna ettől a dologtól (amikor általánosból gimibe mentem ragaszkodtam a régi osztálytársaimhoz), most viszont úgy tekintek minden egyes emberre, mint lehetséges jövőbeli ismerősjelöltre, és máris jobb minden.

1. tipp; Ne ragadj le a régi embereknél
Tudom, ez borzasztóan hangzik és rettentő önzően, de tapasztalatból mondom, hogy én itt rontottam el. Esélyt sem adtam magamnak, hogy megismerjem az új osztálytársaimat, pedig most, hogy érettségi után vagyok, konkrétan egy olyan ember sem maradt a legjobb barátaim között, akivel általánosba is együtt jártam volna. Nem mondom, hogy rosszban vagyunk, de egyszerűen nem maradt fenn az a szintű barátság, ami kilencedikben még megvolt.
És természetesen arra se biztatlak titeket, hogy dobjátok el a legjobb barátotokat pusztán azért, hogy új embereket ismerjetek meg. Viszont kérlek, ne csak egy ember mellett üljetek folyamatosan, ne csak egy emberrel beszélgessetek minden szünetben, és ne csak és kizárólag vele álljatok párba tesiórán.

2. tipp; Ne ücsörögj magadban
Kedvelt szokásom volt, hogy mikor hiányzott a legjobb barátnőm (egyben padtársam), a hattyú halálát játszva magamban ültem egyedül a padban, és alig vártam, hogy elteljen a nap. Vagy esetleg az egész hét, ha éppen megfázott, és az orvos kiírta egész hétre.
Most már tisztában vagyok vele, hogy teljes lelki nyugalommal felállhattam volna a helyemről, odasétálhattam volna egy beszélgető csoporthoz, és valószínűleg nem néztek volna rám úgy, mint egy szemetesre. Persze, megvolt az esélye annak, hogy nem tudtam volna bekapcsolódni a társalgásba, de ezzel nem tettem volna nevetség tárgyává magam. Arról szerintem nem kell beszélnem, hogy így örökké megmarad bennem a "Mi lett volna, ha..." érzés.

3. tipp; Keress olyan témákat, amiről mindenki tud beszélni
Sorozatok, könyvek, zene, van házid, tanultál erre meg arra, a lehetőségek tárháza tényleg végtelen, és ha nem is találtok így sem közös témát, nem kell csalódottan távozni. Nem nézi/olvasta a kedvencedet? Mesélj neki, hogy miről szól, hátha megjön hozzá a kedve, vagy kérd meg, hogy mondja el, hogy ő miket szeret és meséljen róla ő. Ha kínos csend áll be köztetek, ne érezd magad rosszul, valószínűleg ő is azon gondolkozik, hogy mit kéne felhozni.
A lényeg, hogy legyél nyitott és érdeklődő a dolgai iránt.

4. tipp; Ne mondj nemet mindenre
Lehet, hogy meg se tudom számolni a két kezemen, hogy hányszor mondtam le egy programot szimplán azért, mert fáradt voltam, vagy csak egyszerűen nem volt kedvem szocializálódni. Másnap persze hallgattam, hogy milyen jól szórakozott mindenki, és milyen jókat nevettek a történteken. Utólag persze okosabb vagyok, és sajnálom, hogy nem vettem részt a programokban, mert így nem csak a közös élményektől, de közös témáktól is megfosztottam magam.
Nem mondom, hogy menj el mindenhova, néha én is jobban érzem magam itthon, pokrócba takarózva és teát kortyolgatva, mint kint az utcán a sötétben és a hidegben. Viszont ha tényleg csak annyi a kifogásod, hogy "nincs kedved", akkor azt mondom, szedd össze magad, és irány a társaság. Ha nem érzed jól magad, még mindig leléphetsz, és magadban elkönyvelheted, hogy legalább megpróbáltad.

5. tipp; Légy önmagad!
Ne kamuzd azt, hogy imádod a Gossip Girl-t, mikor a lányos sorozat gondolatától és a dizájnerdarabok puszta látványától falnak akarsz menni. Különben is, minek barátkoznál olyanokkal, akikkel abszolút semmi közös nincs bennetek? Ne hidd azt, hogy nincs egyetlen egy hozzád hasonló ember sem a Földön, mert ez képtelenség. Való igaz, hogy ritka az olyan barát, akivel mindenben egyetértetek és hasonlítotok egymásra, de pont az a jó a barátságban, hogy az ellenkező vélemények által építhetitek egymás személyiségét és fejlődtök a másik mellett.
Annak viszont semmi értelme sincs, hogy azért barátkozz valakivel, mert népszerű, vagy mert nincs más aki szóba áll veled. Ne változz meg senki kedvéért sem, amennyiben úgy érzékeled, hogy ez a bizonyos változás nincs rád jó hatással. Hidd el, meg fogod találni azokat az embereket, akik érdemesek a barátságodra, de ezért nyilvánvalóan neked is tenned kell.

Összességében a lényeg az, hogy tanulj meg nyitni mások felé akkor is, ha ez nehezedre esik. Te is szívesebben mész oda ahhoz az emberhez, aki láthatóan érdeklődik irántad, mint ahhoz, aki magában ücsörög, és fel se néz a telefonjából, vagy a könyvéből (mindkettőben bűnös vagyok, természetesen).

A bejegyzés címe mögé nem kell semmit se látni, nem abból a célból választottam ezt, hogy megsértsek bárkit is. Sőt, őszintén bevallom nektek, hogyha a lustaságért díjakat osztogatnának, én is esélyes lennék pár trófeára.
A helyzet az, hogy nem szeretek sportolni, és bár minden nap eltervezem, hogy hazafelé majd lépcsőn ballagok fel a tizedikig, a nap végén csak nevetek magamon, miközben megnyomom a lift hívógombját. Tulajdonképpen úgy érzem, hogy a legtöbb mozgásformát azért találták fel, hogy kínozzanak vele, és nevethessenek rajtam, bár már beletörődtem abba a ténybe, hogy sose leszek én a "sportos lány" a baráti társaságban.
Ettől függetlenül be kell ismernem, hogy az egészséges életmódhoz mindenkinek szüksége van a mozgásra, és nem csak azért, hogy formában maradjunk, hanem a közérzetünkre is jócskán kihat az edzés, vagy éppen az edzés hiánya.

01.: Pilates

Minden napodból egy óra. Ennyit vesz igénybe az egész, felfelé kerekítve, ugyanis vannak olyan napok, amik körülbelül negyven percedbe telnek. Huszonnégy órából egyet pedig simán feláldozhatsz a mozgás oltárán. Korábban már említettem a blogilates naptárat (klikk ide), amit napról napra követek azért, hogy formában tartsam magam.

Cassey Ho ingyenes mozgástervet biztosít minden hónapra, csak annyi a dolgod, hogy feliratkozol a hírlevelére, és e-mailben hozzá is jutsz a havonta megjelenő naptárjához, amiben összefoglalja, hogy melyik nap mely videóit kell kipipálnod a listádon. Nem igazán van szükséged semmi felszerelésre hozzá, csupán egy jógamatracra (az enyémet szétkaparta a drága macskám, szóval nyugodt szívvel javaslom az összehajtogatott törölközőt is), aztán neki is láthatsz.

Abban az esetben, ha nehéznek találod a havi naptárat, az oldalon kezdőknek valót is találhatsz addig, amíg nem érzed biztosnak azt, hogy teljesíteni tudod a haladót.

02.: Just Dance

Nem, nem a Lady Gaga számra gondolok, hanem a játékra, amiben a képernyőn lévő alakot utánozva kell táncolni és pontot szerezni.
Mielőtt arra gondolnál, hogy meg kell venned a játékot, megnyugtatlak, hogy nekem sincs meg. A YouTube-on megtalálható szinte az összes számhoz készült videó, tehát gond (és fizetés) nélkül neki is állhatsz a cardiozásnak.

Ha neked is a cardio az egyik ősellenséged, mint nekem (nem elég, hogy elfáradsz, még levegőt se kapsz rendesen), akkor a tánc megoldást jelenthet a problémádra. A videóban követni az emberek mozdulatait szórakoztató, ráadásul zene mellett sokkal gyorsabban telik az idő, így mire észbe kapsz, már izzadt vagy és le is tudtad a napi mozgást.

A Youtube keresőjébe elég beírnod egy ismert szám címe mellé a "just dance"-t, és nagy valószínűséggel ki fogja adni azt, amit kerestél, hiszen minden évben új játékot dobnak a piacra az év aktuális slágereivel.

03.: Szobabicikli, futás

Tudom, hogy nem található meg mindenkinek az otthonában egy szobabicikli, de ha mégis, akkor told a képernyő elé, és kezdd el tekerni, miközben sorozatot nézel. Ha belegondolsz, hogy milyen elmélyültséggel vagy képes végignézni egy negyven perces Trónok harca részt, akkor rá fogsz jönni, hogy mi a trükk ebben az egészben. A kedvenc sorozatodra fogsz figyelni, és a sorozatban lévő történésekre, nem pedig arra, hogy épp izzadsz tekerés közben, és a rész végére döbbensz rá, hogy már negyven perce ülsz a biciklin.

A futás az a sport, amit szinte mindenki megutál az iskolai éveknek köszönhetően, mert általában egy adott területen kell körbe-körbe futni, ami szörnyen unalmassá tud válni, arról nem is beszélve, hogy mindez időre megy. Ráadásul ha utolsó vagy az osztályban, akkor ott van benned az a vacak érzés, aminek egyáltalán nem kéne jelen lennie, mert így csak elmegy a kedved ettől a mozgásformától. Az emberek nem hiába jók hosszútáv futásban, tulajdonképpen erre lettünk "tervezve". Nem baj, ha elsőre nem futsz le egy félmaratont (ha megnyugtat, nekem századjára se menne), a lényeg, hogy végre kimehetsz a szabadba, és a saját tempódban kocoghatsz időlimit nélkül, változó tájjal, és akkor állsz meg, mikor szeretnél. Nem kell versenyezned senkivel, csakis önmagaddal, és ez teszi olyan széppé a futást. Az, hogy magaddal viheted a kedvenc zenéidet, csak pluszt ad a dolognak.

Remélem, sikerült olyan sportokat felsorakoztatnom, amik kevésbé fognak sportnak tűnni a szemetekben, és inkább szórakozásként fogtok tekinteni rájuk.

Sokan hangoztatják azt, hogy lehetetlen mozgás nélkül lefogyni, vagy súlyt tartani, pedig ez egyáltalán nem igaz. Persze egy egészségesebb életmód jegyében fontos az, hogy egy héten minimum háromszori sportot beiktassunk az életünkbe, de előfordul az, hogy egyszerűen nincs rá időnk, vagy egyszerűen se kedvünk, se energiánk.
Őszintén beismerem, vannak olyan napjaim, mikor úgy érzem, hogy minden sportot azért találtak ki, hogy engem kínozhassanak (főként a labdás csapatjátékokat). Ettől függetlenül nincs minden veszve, hiszen nem hiába mondják azt, hogy a kockás has a konyhában készül el, az edzőteremben pedig csak előjön. Kedv és energiahiány esetén elég csak az étkezésre odafigyelni, és máris előrébb jutunk a célunkig.

Tudom, rengetegen számolnak be arról, hogy nem tudnak enni ébredés után, és délelőtt épphogy csak majszolgatnak valamit. Ezzel viszont csak egy dolgot értek el; délután össze fogtok enni mindent. Nem azt mondom, hogy reggelire le kell nyomni a torkotokon egy nagy adag tojásrántottát, kezdd el szoktatni a szervezetedet a kelés utáni evéshez mondjuk egy almával, vagy zabkásával. Hidd el, egy idő után az lesz az első, hogy reggel a konyha felé veszed az irányt.

2. tipp: Hidratálás
Érdemes kelés után legalább fél liter vizet lehúzni, hiszen alvás közben nem jut folyadékhoz a szervezetünk. A víz elfogyasztása még a reggeli és a kávé/tea/kakaó előtt javasolt. Ne felejtsd el magaddal vinni a vizes flakonodat, ha elmész valahova, és figyelj arra, hogy egy nap minimum két liter vizet fogyassz. Nem, nem cukros üdítőt, nem energiaitalt, hanem vizet. Ez azért fontos, mert előfordulhat az, hogy a vízhiány miatt akár éhesnek is érezheted magad, de a kevés folyadékfogyasztás hosszútávon fejfájáshoz is vezethet. Plusz pont, hogy a vízfogyasztás felpörgeti az anyagcserét, szóval igyátok karcsúra magatokat.
Amennyiben nem szeretitek a vizet (igen, hallottam már ilyenről), csináljatok teát. Használhattok hozzá édesítőszert cukor helyett, vagy igyátok ízesítés nélkül (kezdetben furcsa, de egy idő után hozzászoktok).

3. tipp: Viszlát, fölösleges szénhidrát
Fontos. Nem a zsír fog téged zsírossá tenni, és nem a banán gyümölcscukor tartalma miatt fogsz meghízni. Nem a magas kalóriatartalom miatt leszel súlyosabb. Búcsúzz el legjobb barátainktól, a liszttől és a cukortól, és meglátod, egy idő után lötyögni fognak rajtad a ruháid. Nem hiába lesz "ennék még valamit" érzeted egy szelet kenyér elfogyasztása után, és nem hazugság az, hogy a cukor függőséget okoz. Nem a természetes módon előforduló cukrokra gondolok, azokra szüksége van az agynak. Tudom, elsőre úgy tűnik, hogy mindenben van liszt és cukor, amit szerettek, pedig ez nem így van, csak receptek után kell nézni.

4. tipp: Cseréld az egészségtelent egészségesre
A zacskó chips helyett kezdj el gyümölcsöket és zöldségeket ropogtatni és vásárolni. Ha egészséges ételekkel töltöd tele a hűtődet, akkor csak azokhoz tudsz majd nyúlni, mert nem lesz a szemed előtt egy tábla csoki. Egy valamit kérek; ne kezdd el számolgatni a kalóriákat. Igen, három banánban valóban majdnem annyi van, mint egy sajtburgerben, viszont meg kell tanulni különbséget tenni a jó és a rossz szénhidrát között.

5. tipp: Tapasztald ki, hogy mi a jó neked
Sokan mondják, hogy egyél sokszor keveset, és az be fog válni. Had hozzak fel egy személyes példát ellenérvként; nekem jól kell laknom. Tényleg jól, annyira, hogy ne pislogjak két percenként azzal az indíttatással a hűtő felé, hogy mindjárt kirámoljam. Ha folyamatosan pici adagokat ennék, úgy érezném, hogy egész nap eszek, és mégse lakok jól. Persze, van akiknek ez beválik, de személy szerint nem tartozok közéjük, ez viszont nem kell, hogy bárkit is elbizonytalanítson. Nem kell rosszul érezned magad, mert neked más módszer válik be, hiszen már rég bizonyított tény, hogy nincs olyan diéta, ami mindenkinek használna. Tapasztald meg, hogy mi az, ami neked teltségérzetet biztosít, ami energiát ad.

Ezek voltak azok a tippek, amiket általában mindenkivel megosztok, ha fogyásról érdeklődnek. Hozzátenném, hogy szerintem fontos a mozgás is, így ha úgy érzitek, hogy eljött az ideje annak, hogy belekezdjetek, ne habozzatok. Keressétek meg azt, ami igazán érdekel titeket, amit élveztek csinálni. 

Elsőre azt gondolnánk, hogy ennél ellentmondásosabb címet akkor sem tudtam volna kitalálni, ha direkt az lett volna a célom. Viszont ha jobban belegondolunk, sokszor megesik velünk, hogy olyan dologgal érkezünk haza a bevásárlásból, amit nem is akartunk megvenni, csak magunkra erőltettük. Persze, elsőre jó ötletnek tűnt megvenni azt a pólót, jól is áll, le is volt értékelve, csak hát tegyük fel, hogy te eredetileg egy napszemüvegért mentél, de végül nem találtál neked tetszőt, ezért úgy voltál vele, hogy "jó, akkor én ezt a pénzt elköltöm". Az már csak a későbbiekben jut eszedbe, hogy a napszemüveg tényleg kellett volna, a póló meg pont nem, a pénzednek pedig könnyes búcsút inthettél.
Ma bemutatok pár egyszerű trükköt, amik az utóbbi időben beváltak, így nem költök feleslegesen, és félre tudok rakni arra az esetre, ha kéne valami.

Első lépés: Listázás

Azok, akik azt mondják, hogy készíts listát, tervezgess, nem tévednek. Viszont nem csak az életedet tudod könnyebbé tenni listák készítésével, hanem a vásárlási szokásaidat is helyre tudod rázni. Szerezz egy jegyzettömböt (nem, nem kell venni, jó lesz egy papírlap is), és kezd el sorban felírni, hogy mik azok a dolgok, amiket venni szeretnél a jövőben. Nem csak azt, amit a hétvégi shopping túra során szeretnél beszerezni, hanem mindent, ami az eszedbe jut. A ruhák és pipereszerek mellé betársulhatnak az elektronikai eszközök is, vagy azt is felírhatod, ha szeretnél meglátogatni egy cukrászdát és végigkóstolni az édességkészletük felét. Ha nap közben beugrik valami, amit venni szeretnél majd, mehet is a listádra.

Ez azért fontos, hogy tisztában legyél azzal, amit venni szeretnél, és tudd, hogy mi az, amire régóta szükséged van, és mi az, ami csak újonnan került a látókörödbe. Így érkezünk el a második pontig.

Második lépés: Fontossági sorrend

Lehet, hogy egy póló olcsóbb, mint egy új nyári cipő, és azt gondolod, hogy annak a megvásárlásával spórolsz, de a valóság az, hogy nem. A nyári cipő vásárlását már hetek óta halogatod, és előbb-utóbb beköszönt a jó idő, te pedig kénytelen leszel venni egyet, míg az a póló nem is kellett volna igazán.

Remélem ezzel sikerült szemléltetnem a dolgot. Miután összegyűjtötted a vásárolni kívánt dolgokat, ezért is lényeges, hogy fontossági sorrendet állíts fel. Amire már hónapok óta szükséged van, az kerüljön felülre, ami pedig csak mellesleg jut eszedbe, mehet a lista legaljára.

 Gondold át, hogy tényleg nélkülözhetetlen-e az, hogy műkörmöt csináltass, vagy kibírod nélküle, ha eddig is megtetted, ezzel pénzt spórolva meg.

Harmadik lépés: Nézz utána az áraknak
Ma már az internetnek hála nem csak a magazinokban olvashatunk utána az aktuális áraknak, de a legtöbb boltnak webes felülete is van, ami megkönnyíti az emberek dolgát. Ha mondjuk kabátot szeretnél venni, nézz utána annak, hogy hol találhatod meg a neked legjobban tetszőt, és azt is figyeld meg, hogy mennyibe kerül. Nem biztos, hogy pontosan azt fogod a nap végén megvásárolni, de kapsz egy "nagyjából" árat, amivel előre kalkulálhatsz. Döntsd el, hogy egy adott árnál többet nem fogsz költeni egy adott darabra, és tartsd is be.
Miután megsaccoltad a dolgokat, ajánlott kiszámolni a végösszeget, így még könnyebb lesz pár felesleges dolgot a lista legaljára taszítani. "Tényleg kell nekem az a harmadik ajakápoló? - Nem, nem kell."

Negyedik lépés: Mehet a vásárlás
Megvan, hogy mi az, amit venni szeretnél, és tudod azt is, hogy maximum mennyit költenél rá. Az eladók valóban aranyosan tudnak mosolyogni és ajánlgatni a termékeiket, de nekik ez a dolguk, neked pedig ez esetben az, hogy ne vásárolj fölöslegesen semmit, ezáltal pedig spórolj, mégis beszerezz mindent, amit szerettél volna.

Ti hogy álltok a vásárlással? Előfordult már, hogy olyan dolgot vettetek, amiről később azt gondoltátok, hogy kár volt költeni rá? Használtátok már a listás-módszert? Ti mit tesztek a fölösleges költekezés ellen?

Gondolom azonnal felvetődött bennetek a kérdés, hogy most akkor mi történt, azt írtam korábban, hogy teljesen egészségesen fogytam le. Az a helyzet, hogy a testem teljes mértékben egészséges volt, mozogtam, rendesen ettem, sosem voltam éhes, kicsit izmosodtam is a sportolástól. Viszont az akkori gondolataim mindennek mondhatók voltak, csak egészségesnek nem. Egész nap otthon ültem, mert féltem, hogy elcsábulok egy fagyira, nem mertem barátnőzni, mert aggódtam, hogy gyorsétterembe akarnak majd menni, és edzés közben folyamatosan azon kattogott az agyam, hogy "Na majd én most megmutatom nekik.". De hogy ki a frásznak akartam megmutatni, ma már fogalmam sincs, ami nyilván azt jelenti, hogy ezek a személyek számomra nem jelentettek igazán semmit. Csak kellett valami, amivel ösztönözhettem magam, és a rossz utat választottam. Arra koncentráltam, hogy olyan lábaim legyenek, mint az egyik ismerősömnek, de így visszanézve a világ egyik legnagyobb butasága volt tőlem, mert teljesen más a testfelépítésünk.

Szóval, szeptemberben visszamentem az iskolába. A nyarat azzal töltöttem, hogy felkeltem, reggeli, beültem a gép elé, ebéd, torna, vissza a gép elé, vacsora. Egészséges? Nos, egészségesebb, mint az az előtti életmódom, de egy tizenhat éves lány nyári napjának nem így kéne kinéznie. Én nem láttam magamon, hogy fogytam volna, hiába álltam be a tükör elé, és hiába jelezte a mérleg azt, hogy alig érem el a 45 kilót, egyszerűen nem akartam hinni neki, mert a tükör még mindig ugyanazt mutatta, mint nyár elején. Azért vicces dolog ez, nem? Mindenki azt mondja, hogy tegyük el a mérleget, csak a tükörre figyeljünk. Ha csak a tükörre figyeltem volna, valószínűleg feladom az egészet két hét után, mert nem láttam semmi változást magamon. Sőt, az után sem láttam a valóságot, miután a körülöttem lévők elkezdték megjegyezni, hogy leadtam pár kilót, pedig új nadrágot kellett néznem, mert a régieket kifogytam. Persze még akkor sem láttam be a változást, úgy voltam vele, hogy kinyúltak a mosásban.
A crack akkor ütött be, mikor rájöttem, hogy a diétám nem lesz tovább tartható ősszel, télen meg pláne nem. Nem azért, mert valami gond volt vele, hanem azért, mert korábban délig csak gyümölcsöt ettem. Ez nyáron még teljesen oké, mikor a gyümölcsválaszték akkora, hogy az ember csak néz maga elé a többségzavarában. Na de ősz vége felé már nem éppen van esélye annak, hogy reggelire be tudok dobni egy negyed görögdinnyét. Az a helyzet, hogy addigra már annyira rettegtem, hogy visszahízok a kenyértől, hogy csak azért sem voltam hajlandó gyümölcsön kívül mást enni. Ideges voltam, ha enni akartak adni, ideges voltam, ha nem tudtam, mit reggelizzek, és már attól is ideges lettem, ha egyáltalán bárminemű ételre gondoltam. Később már olyan állapotba kerültem, hogy az is felbosszantott, ha egyáltalán hozzám szólt valaki. Ez az idegesség később hatással lett a testemre, és beteg lettem. Rengeteg helyen voltam, ultrahangon, de az orvosok nem láttak sehol semmi problémát, én mégis iszonyatosan rosszul voltam, arról nem is beszélve, hogy képes voltam bármin elsírni magam. Emlékszem, egy délelőtt apukám elvitt bevásárolni, és folyamatosan kérdezgette, hogy mit vegyünk, amit megeszek. Ácsorogtam a bevásárlókocsi mellett, és mikor már huszadjára kérdezte, hogy mit lennék hajlandó megenni, csak közöltem vele, hogy semmit. A következő kérdése pedig teljesen felháborított, pedig így visszagondolva teljesen jogos volt. Anorexiás vagy?

Anorexiás voltam?
Nem tudom. Az a helyzet, hogy tényleg nem tudom. A depressziót beismerem minden szégyenérzet nélkül, de nem éheztettem magam. Való igaz, hogy képes voltam még a bioropi kalóriamennyiségét is megnézni, és lelkiismeretfurdalásom volt, ha túl sok narancsot ettem délután. Határozottan kevesebbet ettem, mint nyáron, mert fokozatosan abbahagytam a sportolást, és volt példa, hogy éhségérzettel aludtam el. A testképzavart is elismerem, az ellen sose tiltakoztam. De étkezési zavar? Talán kezdődő, csak idejében feltűnt nekem is, hogy azért nem stimmel, hogy a mit eszel kérdésre a semmit a válaszom. Egyébként, végül találtam valami nagyon speciális fitneszkenyeret amit hajlandó voltam legyűrni a torkomon párizsival, később meg átálltam a reggeli zabkására (amit még mindig nem untam meg, mert rengeteg módon lehet ízesíteni).

Mi a tanulság?
Az egészséget mindig elsődlegesnek kell tartani. Attól, hogy valaki vékony, még nem feltétlenül egészséges (vegyük például azokat az embereket, akik gyors anyagcserével rendelkeznek, ezért összeesznek mindent, vagy mondjuk pár modellt). Attól, hogy valaki sportos, nem feltétlenül jelenti azt, hogy mentálisan teljesen jól van. Márpedig ahhoz, hogy elmondhasd magadról, hogy egészséges vagy, nem csak testileg kell annak lenned, de lelkileg is. Ezért nem kell, hogy lelkiismeretfurdalásod legyen, ha egy héten egyszer eszel valami olyat, ami nem illik bele a diétádba, sőt, még javasolt is egy bizonyos "cheat meal" beiktatása is, amolyan jutalomként. Én például imádom az iskolám melletti pékségben fellelhető péksütiket, mert iszonyatosan édesszájú vagyok.

Miért írtam ezt le?
Azért, hogy segítsek. Azért, hogy ne legyen divat többé az anorexia téma, hanem ismerjük fel, hogy igenis ez egy betegség, ami életeket tehet tönkre, nem pedig móka és kacagás és cukormáz. Nem leszel szép és nem leszel boldog, ha nem magad miatt kezdesz bele az egészséges életmódba. Tehát kérlek, ismerjétek fel időben a problémát, és nézzetek szembe vele, ne csináljatok úgy, mintha minden rendben lenne. Ne hitegessétek magatokat, és ha valaki úgy érzi, hogy problémája van, akkor írjon nyugodtan, mert megértem, és segíteni szeretnék. Én nem fogom azt mondani, hogy azonnal kezdj el enni. Tudom milyen, mikor rettegsz attól, hogy visszahízol és nem fognak elfogadni többé.

Az előzmények
A nagymamámmal élek. Tudjátok, mit jelent ez? Azt, hogy régebben a napi étrendem közé tartozott az itthon sült süti, a kedvenc csokim, és ha épp palacsinta sült, akkor abból vagy tíz darab lement a gyomromba, és ritka királynak éreztem magam. Addig, amíg nem kellett nadrágot vennem egy ruhaboltban, mert mindig kínkeserves percekbe került, mire megtaláltam a megfelelő méretet. Komolyan, a legjobb dolog a vékonyságban az, hogy magamra rántom a legkisebb gatyaméretet, aztán heló. Régebben gyűlöltem vásárolni, pontosan a lábaim miatt, hiszen alkatomnál fogva oda hízok, és néha, ha a tükörbe vizsgálom őket még mindig nem látom a különbséget az évekkel ezelőtti és a mostani állapotuk között.

A gólyatábor, és az első gimis évek
Augusztus végén volt a tábor, ha jól emlékszem. Az viszont egészen biztos, hogy az első napon délre iszonyatos meleg volt, és minden lány rövidgatyában randalírozott, én viszont csakis hosszú farmerben voltam hajlandó mászkálni, nem törődve azzal, hogy majdnem belesültem a negyven fokban. Pedig így visszanézve nem is voltam olyan duci, de kilencedikben valahogy minden lány hihetetlenül vékonynak és tökéletesnek tűnt hozzám képest.
És pontosan ilyennek tűntek egész kilencedikben és tizedikben is, és bár már tudom, hogy a valóságban többen is az én testalkatomhoz közelítettek akkoriban, nem hittem el. Tizedik év végén viszont bekattant nálam valami, meguntam azt, hogy rosszul érezzem magam köztük annak ellenére, hogy nem adtak rá indokot. Rájöttem, hogy nem is miattuk érzem magam kívülállónak, hanem magam miatt.

Valami elkezdődött
Elkezdtem edzeni tizedik év vége felé, bár utólag csak nevetni tudok az akkori próbálkozásaimon, hiszen ugyanúgy ettem tovább a twixet meg a waffelini-t, ráadásul csakis lábgyakorlatokat végeztem, mert a hasammal nem volt semmi bajom. Természetesen így nem is volt semmi eredménye az egésznek, de azért elég kitartó voltam. Olyan két hétig, mikor nem láttam változást, hagytam az egészet, de megjegyeztem Cassey Ho nevét, aminek később nagy hasznát vettem, meg úgy voltam vele, hogy "majd nyáron lefogyok". Ezt egyébként minden év vége felé megfogadtam magamnak, de valahogy sose volt elég erőm, hogy nekikezdjek.

Eljött a nyár
És én egészen a szülinapomig halogattam az egészet (július 18). Ültem a szobámban, a gépem előtt, kimozdulni nem voltam hajlandó, mert "undorítóan meleg van", meg "nem veszek fel rövidgatyát". Kevés értelmes dolgot talál az ember az interneten, de valahogy nézelődés közben ráakadtam egy nálam két évvel fiatalabb lányra, aki korábban lefogyott. Tudjátok, van az a kérdezős oldal, ahol névtelen kérdéseket lehet feltenni akár teljesen idegen embereknek. Na, ott találtam meg őt, és rengeteg tippjét, amivel rengeteg erőt adott. Azt hiszem, most ennél az oknál fogva írom meg én is ezt a bejegyzést, hátha sikerül valakit lelkesítenem vele. Sajnos a lány már nincs fent az oldalon, elege lett a névtelen sértésekből (ki gondolta volna...), pedig rettentő hálás vagyok neki a mai napig.

Végre rávettem magam
És megkerestem a blogilates épp aktuális kezdőknek való naptárját, és végigcsináltam. Aztán augusztusban már a haladókét csináltam. E mellett szépen lemondtam a kenyérevésről, a cukros és lisztes dolgokról (mindenféle liszt), búcsút mondtam a tésztáknak és a rizsnek is, na meg a tejtermékeknek (kivéve a mozzarellát). A krumplit nyugodtan ettem megfőzve, a tejtermékek elhagyása pedig a lány hatása volt, mert ő vegán életmódot folytatott (Egyébként, a tej hizlal. Nem hiába lesz a kicsi bociból tehén, ugye?), és bár nekem is tetszett, én azért továbbra is maradtam a csirke és pulykaevés mellett.

Az eredmény
55 kilóból 2 hónap alatt 46 lettem. Azt mondják, hogy ez a hirtelen fogyás nem egészséges, de az a helyzet, hogyha a test megkapja a megfelelő tápanyagot és mozgást, akkor nincs olyan, hogy "nem egészséges fogyás". Természetes, hogy ledobja magáról a felesleges kilókat, ha megszabadul a felesleges egészségtelen kajától, és a felesleges önsajnáltatástól. Nem éheztettem magam, pedig beismerem, próbáltam. Az a nagy szerencsém ebből a szempontból, hogy néha jobban szeretem az evést mindennél. Egyszerűen csak megtanultam azt, hogy pár perc palacsinta/csokievés nyújtotta pár perces élvezet nem ér fel azzal az érzéssel, mikor magabiztosan vehetek fel egy rövidebb ruhát.