Viszont hatalmas tudást sajátítottam el a két hónap alatt, amíg beilleszkedtem a különböző vegán társaságokba, amikről tudni kell, hogy a benne lévő emberek igen barátságosak és nyíltak, és csak nagyon kevés rosszindulatú személy van köztük (sajnos ezek a bizonyos személyek előszeretettel hallatják a hangjukat, de sebaj...). Ebbe a tudásba pedig beletartozik az is, hogy megismertettek velem pár, számukra bevált kozmetikumot, és arra gondoltam, hogy itt az ideje, hogy én is bemutassak nektek párat, amit garantáltan kipróbáltam már.

1.: Inecto Naturals kókuszos sampon
Mint azt már a tubuson is láthatjátok, 90%-ban természetes anyagokat tartalmaz. Na már most, én őszintén bevallom, hogy hiába olvasom az összetevőket, nem értek belőlük egy kukkot sem, hiszen nem vagyok sem vegyész, sem pedig őrült-beauty-fanatikus, aki kívülről tudja, hogy mi mit jelent. Szóval, úgy gondolom, hogy célszerűbb, ha leírom a számomra előnyös és hátrányos tulajdonságait is, aztán eldöntitek, hogy beruháztok-e rá.
Előnyök:

• A tubus hatalmas, 500 ml
• Az előbbi ténynek köszönhetően, a többi samponhoz képest egész jó árban van (900 forint)
• Az illata akár napokig is érződik (kókuszrajongók, kezeket fel)
• Rendesen tisztítja a hajat, elég egyszer átmosni
• Kókuszolaj-tartalmának köszönhetően ápol is
• Előállítása során egy nyúl sem sérül

Hátrányok:

• Viszonylag nehezen habzik
• Festett haj esetén kénytelenek vagyunk egy másik sampon mellett használni
• Lássuk be: kevés sampon van, ami gátolja a haj zsírosodását, és ez pont nincs köztük

2.: Inecto Naturals kókuszos kondícionáló
Hasonlóan a sampon-testvéréhez, ugyanazokat lehet elmondani róla, mind előnyként, mind hátrányként. Személy szerint úgy szoktam alkalmazni, hogy felviszem a száraz hajamra hajmosás előtt körülbelül öt órával, majd sapkát húzok rá, és hagyom, had táplálja a loboncomat.
Az eredmény: kismacska-bunda szerű tapintás. De tényleg. Ha eddig még nem olvastatok a kókuszolaj jótékony hatásairól hajápolás terén, úgy érzem, hogy itt az ideje utánanéznetek, mert valami csodálatos. Azt pedig nem is említem, hogy napokkal használat után is lehet érezni a természetes kókusz illatát, hiába lett rendesen kiöblítve és megmosva a haj.

3.: Original Source málnás-vaníliás tusfürdő
Oké. Mint mondtam, nem tudom, hogy miket raknak ezekbe a dolgokba, de hogy szinte minden vegán terméknek ilyen isteni finom illata legyen, azt már pofátlanságnak tartom. Ha nem is szeretnétek megvenni, javaslom, hogy menjetek oda hozzá, és szagoljátok meg.
Ahogy megérzitek az illatát, rögtön bekerültök a végzős tinilány rózsaszín, csipkés szobájába, aki az első bálja után, rózsaszín plüssmedvéjét szorongatva gyászolja az ártatlanságát. Baldachinos ágy, púderfelhő... azt gondoltátok volna, nem létezik olyan, hogy rózsaszín illat... de, van, méghozzá ebben a tubusban.
Az egyetlen hibája sajnos az, hogy az illata nem érződik rajtam hetekig.

Korábban már írtam arról, hogy hamarosan itt a szalagavató (pontosabban pont most pénteken lesz). Na, és nekem pont most jutott eszembe, hogy tönkretegyem a hajam, és úgy nézzek ki, mint egy idióta. Nem, nem a fodrász hibája (ritka alkalmak egyike, mi?), hogy jelenleg tricolorban pompázik a fejem, hanem az enyém. Igazából mikor először megláttam, ahogy leszedi a fóliát a hajamról, és megpillantottam a rikító piros tincseket, akkor majdnem elsírtam magam. Viszont azért, hogy megkíméljelek titeket az esetleges bakiktól a jövőben, úgy döntöttem, hogy elmesélek nektek egy tanulságos történetet... ami a hajamról szól.

Mindig is felnéztem anyukámra, és a nagynénémre, folyton rájuk akartam hasonlítani. Kicsik, vékonyak, szőkék, imádnivalóak, és mindenki imádja is őket. Na, ezzel szemben én barna hajú voltam, duci, és olyan félénk, hogy még esélyt se adtam senkinek, hogy imádjanak. Nyolcadikban döntöttem úgy, hogy itt az ideje, hogy ballagásra egy kis szőkeséget csempésszek a hajamba, melír formájában. És működött is. Csak épp akkoriban annyi eszem már nem volt, hogy balzsamot használjak, így a hajam teljesen tönkrement, és emlékszem, volt egy tincs, ami szanaszét állt. Ja, és úgy szárítottam hajat, hogy miközben a hajszárítót a legmagasabb fokozaton nekinyomtam a fejemnek, még vizesen téptem a fésűvel is. Na igen, senki se mondta, hogy egy nyolcadikos lány tisztában van a hajápolás legalapvetőbb szabályaival.

Emlékszem, már régebben is folyton olyan hajat rajzoltam a történetbeli karaktereimnek, hogy a hajuk teteje más színű volt, mint a vége. Aztán tizedikes korom első szakaszában szembetalálkoztam az "ombre" szóval, ami akkoriban tényleg nagy divat volt, és bár annak ellenére, hogy engem nem igazán izgatnak az aktuális divathullámok, ebbe belementem. Szerencsére olyan fodrászhoz kerültem, aki vigyázott a hajamra, csak sajnos annyira, hogy alig látszódott meg rajta, hogy festve lett.

Sajnos sok lány még mindig ott tart, hogy amit a tumblr-on lát, az bizony marha menő, és nekik is biztos olyannak kell lenniük, de nem hibáztathatom őket, hisz én is ilyen voltam. Kihasználva azt, hogy a hajam vége szőkés árnyalatú, vettem hajszínező habot (életem nagy hibája. ne csináljátok.) a Fodrászkellékesnél, és itt kezdődött el a véget nem érő rózsaszínre festegetés, 2014 augusztusában.
Hagytam kikopni, mivel féltem attól, hogy szeptemberben az osztályfőnököm egy korbáccsal kergetne végig a pink fejemmel az iskola körül, ha meglátná. Később azonban újra beszíneztem (egyébként az osztályfőnökömnek tetszett), majd újra, és újra, és újra.
Utoljára idén augusztusban lett beszínezve, hátha az felkelti a volt barátom érdeklődését (igen, változtassunk magunkon egy fiú véleménye miatt, bravo, Cintia, bravo!).
És most figyeljetek, mert ennek a hibának köszönhetem a tricolort. Kimentem napozni, hajamon a színezővel, aminek köszönhetően az beleégett a hajamba. A flakonra az van írva, hogy 6-8 mosás után kijön, de azzal nem kalkuláltak, hogy ha túl sokat éri a nap, akkor benne marad, körülbelül örökre. Nagyjából kikopott belőle, de láthatóan még volt benne egy kis lilás-vöröses árnyalat, ami nem zavart be, egészen addig, amíg nem ültem újra fodrászszékbe.

Inspirációs képek gyűjtése, nagy izgulás a szalagavató miatt, időpont foglalás, alig várom, hogy Ariana Grande-féle balayage szőke legyek (mint fent a képen). Minden simán megy, a fodrász aranyos, kedves, fólia fel. Aztán fólia le, és majdnem sokkot kapok, mikor meglátom, hogy a hajam élénk piros. Igen, az kilences oxira úgy reagált az én bórdóslilás hajszínezős hajam, hogy piros lett. Szerencsére olyan fodrászhoz kerültem, aki nem hagyott úgy, de egy több, mint három órás művelet következett, mire olyan lett, mint fent a képen, jobb oldalt. Az egyetlen dolog, ami idegesít, az az, hogy tudom, hogy tökéletes lett volna, ha nincs az az ostoba hajszínező hab... Nem tudom, hogy a hajam még miknek néz elébe, mert én ezt így nem akarom hagyni, de mindenesetre, én úgy döntöttem, hogy egy darabig még hagyom pihenni.

Tanulság: Ne kenjetek semmit a hajatokra az előtt, hogy utánajárnátok. Ne napozzatok ilyen színezőkkel a hajatokban akkor sem, ha már nagyjából kimostátok előtte. Ha már megtörtént a baj, olyan fodrászhoz menjetek, aki érti a dolgát, és türelmesen vár arra, hogy a hajatok normál állapotba kerüljön.

Szóval, lényegében itt vagyok szalagavató előtt három nappal, és ironikusan három féle színnel a hajamban, próbálok nem meghalni, és komolyan elhinni azt, mikor az osztálytársaim azt mondják, hogy ez a borzalom jól néz ki.
Ha veletek is történt már ilyen hajbaleset, ne felejtsétek el megírni, vagy ha esetleg van valami tippetek, hogy szabaduljak meg a rózsaszínes hajvégektől, türelmesen várom a tanácsokat.