034.: Öt inspiráló sorozatkarakter
17:40
Egy olyan világban élünk, ahol néhány kitalált szereplő jobb példát tud mutatni, mint a körülöttünk élők. Tanulhatunk tőlük, inspirálhatnak, magunkra ismerhetünk bennük, és épp ez az oka annak, hogy a televíziós sorozatok évek óta szárnyalnak. Vicces rájönni arra, hogy egy nem is létező személy segített rajtad, és bár sose fogsz találkozni vele, mert lehetetlen, némileg mégis hálát érzel.
Beismerem, hogy néhány karakter az én szívembe is belepte magát, és ma őket szeretném bemutatni nektek, külön kitérve arra, hogy miért is lettek fontosak az én kis világomban.
1. Blair Waldorf (Gossip Girl)
"A legjobb barátnője Blair Waldorf, aki minden dolog megtestesítője annak, amit utálok az Upper East Side-on, belesűrítve egy 42 kilós, őzikeszemű, gúny-hajigáló, felcímkéző csomagjába a női gonoszságnak." mondja róla Dan Humphrey, a sorozat egyik főszereplője.
A leírás ellenére miért van az, hogy Blair annyi nézőt inspirált? Órákat tudnék zengeni az egyetlen és utánozhatatlan Queen B-ről (bocsánat Beyonce, téged még ő is letaszít a trónról).
Egy elkényeztetett amerikai lányként ismerjük meg, az iskola méhkirálynőjeként, aki úgy uralja a tanulókat, mintha egy valódi hierarchia lenne kialakítva a gimnázium falai között. Az idő múlásával viszont kiderül, hogy hiába is próbálja tökéletesnek és sebezhetetlennek mutatni magát, rajta is könnyen találni fogást.
Elhanyagoltság érzete, önbizalomhiány a legnagyobb ego mögött, túlzott tökéletességre való törekvés étkezési zavar képében. Ezek a gondok viszont nem akadályozzák meg abban, hogy egy érett, céljait elérő nővé váljon a sorozat végére. Nem nő fel teljesen, viszont megmutatja, hogy a gondjainkkal egyedül is szembe tudunk nézni, és bár mindig fenn áll a lehetősége annak, hogy egy új problémába ütközünk, ha hűek maradunk önmagunkhoz, túljutunk rajta.
2. Hanna Marin (Pretty Little Liars)
A szőke lány, aki hétvégéit a plázákban tölti és dívaként vonul a folyosón nem feltétlenül fog kiakadni, ha letörik a körme. Nem feltétlenül fog elfutni a veszély elől, mint egy ijedt kisnyúl, hanem szembe fog nézni vele, történjen bármi is.
Hanna életét egy névtelen zaklató sodorja veszélybe akár napi 24 órában is, ettől függetlenül mégis megpróbálja kezébe venni az irányítást, hogy ne csak a barátai, de a családja is biztonságban maradjon. Csakúgy, mint Blair, ő is sebezhető a tökéletesség álarca mögött, de ez nem tudja tönkretenni, ezért is lesz az egyik legerősebb női karakter a sorozat előrehaladtával.
Egyszerre küzd a belső démonaival, amikkel a legtöbb tinédzserlánynak szembe kell néznie, és ezzel párhuzamosan megy szembe azzal az emberrel, aki által fenyegetve kéne, hogy érezze magát.
A múltja miatt, mikor még "Duci Hanna" néven emlegették, megtanulta, hogy ne ítélkezzen más emberek fölött azonnal, és azt hiszem, ez az, ami még nagyobb löketet ad a jellemének, amiért azzá válik, aki.
3. Aria Montgomery (Pretty Little Liars)
A másik csinos kis hazug, akitől megtanultam, hogy néha abba kell hagynunk önmagunk keresését, hogy rájöjjünk, kik is vagyunk valójában. Ebben a karakterben szinte azonnal magamra ismertem (rózsaszín haj, vegetáriánus, irodalomkedvelő, író, vegetáriánus), és így azonosulni is tudtam vele.
Neki köszönhetően érezhettem azt, hogy belecsöppentem én is Rosewood lakosainak életébe, hogy legjobb barátnője lettem négy lánynak, és hogy én is részese lehetek -A felkutatásának.
Megmutatta, hogy az apró, őzike szemű bölcsész lányok épp olyan erősek tudnak lenni, mint bárki más, és nem csak egy kávézóban képesek kuporogni.
Hála neki, végre egyre inkább önmagam vagyok, és nem aggódok többet azért, ha olyan információt kell közölnöm magamról, ami mások számára megdöbbentő lehet. Megtanultam azt, hogy egészséges keretek között ne érdekeljen mások véleménye, mert nem az ő dolguk meghatározni az életemet.
4. Jenna Hamilton (Awkward)
Valóban meg kell tanulni elsajátítani a "nem érdekel" művészetet, pláne abban az esetben, ha az ember valami hihetetlenül kimagyarázhatatlan szituációba kerül. El kell fogadnunk, hogy néha akkor sem változtathatunk mások véleményén, ha csontot törünk.
Jenna a tinédzseréletébe enged be minket a titkos blogján keresztül, ahol nem csak mi, de ő is tanul a saját hibáiból. Választások sora áll előtte, és bár néha rossz döntést hoz és a padlóra kerül, pár nap után ott folytatja, ahol elbukott. Nem kell tökéletesnek lennünk, mert senki sem az. Nem kell tévedhetetlennek lennünk, mert senki sem az. Meg kell tanulnunk hallgatni az ösztöneinkre, még akkor is, ha rossz útra sodornak, mert lehet, hogy pont az ott történő kalandozásból fogunk tanulni, és olyan következtetéseket levonni, amik a későbbiekben segítséget nyújthatnak majd.
5. Rae Earl (My Mad Fat Diary)
A kilencvenes évek Angliájába kalauzol el minket főszereplőnk, aminek köszönhetően a sorozatnak sikerült kitöltenie azt az űrt, amit korábban a Skins című sorozat hagyott.
Rachel Earl-t a pszichiátriáról engedik ki, miután kárt tett magában. Figyelemmel kísérhetjük, ahogy próbál beilleszkedni az új baráti társaságába, ahogy azon őrlődik, vajon mikor tud majd beszélni a történtekről. Folyamatosan konfliktushelyzetbe kerül az édesanyjával, akiben önmagát látja, a legjobb barátnőjével, akiről azt gondolja, hogy mindig jobb nála, és önmagával is, hiszen túlsúllyal küzd, és azt hiszi, hogy így sose fog boldog párkapcsolatra találni.
Ennek a sorozatnak külön hangulata van, Rae nagyszerű humorral rendelkezik, a történet magával ragadó, és mindegyik szereplő szerethetővé válik. A komolytalan látszat ellenére viszont fontos témákat érintenek, a családon belüli konfliktusoktól kiindulva szinte mindennel találkozhatunk, bár a fő történetszál Rae mentális felépüléséről szól.
Ez az öt sorozatkarakter volt az, akiket mindenképpen be szerettem volna mutatni nektek egy rövid kis összefoglaló alapján. Volt, akiről még ódákat tudtam volna zengeni (Blair), és volt olyan is, akiről nehezen tudtam írni, de ez nem azt jelenti, hogy csak szerettem volna egy plusz karaktert. Egyszerűen csak vannak olyan emberek, akiket közel érzünk magunkhoz, mégsem igazán tudunk róluk mit írni, úgy érezzük, hogy az embernek meg kell ismerniük őket, és akkor megértik, miért is szeretjük őket annyira. Ezért is remélem, hogy pár sorozatnak majd utánanéztek a későbbiekben.
Számotokra van olyan karakter, aki közel áll hozzátok?
"A legjobb barátnője Blair Waldorf, aki minden dolog megtestesítője annak, amit utálok az Upper East Side-on, belesűrítve egy 42 kilós, őzikeszemű, gúny-hajigáló, felcímkéző csomagjába a női gonoszságnak." mondja róla Dan Humphrey, a sorozat egyik főszereplője.
A leírás ellenére miért van az, hogy Blair annyi nézőt inspirált? Órákat tudnék zengeni az egyetlen és utánozhatatlan Queen B-ről (bocsánat Beyonce, téged még ő is letaszít a trónról).
Egy elkényeztetett amerikai lányként ismerjük meg, az iskola méhkirálynőjeként, aki úgy uralja a tanulókat, mintha egy valódi hierarchia lenne kialakítva a gimnázium falai között. Az idő múlásával viszont kiderül, hogy hiába is próbálja tökéletesnek és sebezhetetlennek mutatni magát, rajta is könnyen találni fogást.
Elhanyagoltság érzete, önbizalomhiány a legnagyobb ego mögött, túlzott tökéletességre való törekvés étkezési zavar képében. Ezek a gondok viszont nem akadályozzák meg abban, hogy egy érett, céljait elérő nővé váljon a sorozat végére. Nem nő fel teljesen, viszont megmutatja, hogy a gondjainkkal egyedül is szembe tudunk nézni, és bár mindig fenn áll a lehetősége annak, hogy egy új problémába ütközünk, ha hűek maradunk önmagunkhoz, túljutunk rajta.
2. Hanna Marin (Pretty Little Liars)
A szőke lány, aki hétvégéit a plázákban tölti és dívaként vonul a folyosón nem feltétlenül fog kiakadni, ha letörik a körme. Nem feltétlenül fog elfutni a veszély elől, mint egy ijedt kisnyúl, hanem szembe fog nézni vele, történjen bármi is.
Hanna életét egy névtelen zaklató sodorja veszélybe akár napi 24 órában is, ettől függetlenül mégis megpróbálja kezébe venni az irányítást, hogy ne csak a barátai, de a családja is biztonságban maradjon. Csakúgy, mint Blair, ő is sebezhető a tökéletesség álarca mögött, de ez nem tudja tönkretenni, ezért is lesz az egyik legerősebb női karakter a sorozat előrehaladtával.
Egyszerre küzd a belső démonaival, amikkel a legtöbb tinédzserlánynak szembe kell néznie, és ezzel párhuzamosan megy szembe azzal az emberrel, aki által fenyegetve kéne, hogy érezze magát.
A múltja miatt, mikor még "Duci Hanna" néven emlegették, megtanulta, hogy ne ítélkezzen más emberek fölött azonnal, és azt hiszem, ez az, ami még nagyobb löketet ad a jellemének, amiért azzá válik, aki.
3. Aria Montgomery (Pretty Little Liars)
A másik csinos kis hazug, akitől megtanultam, hogy néha abba kell hagynunk önmagunk keresését, hogy rájöjjünk, kik is vagyunk valójában. Ebben a karakterben szinte azonnal magamra ismertem (rózsaszín haj, vegetáriánus, irodalomkedvelő, író, vegetáriánus), és így azonosulni is tudtam vele.
Neki köszönhetően érezhettem azt, hogy belecsöppentem én is Rosewood lakosainak életébe, hogy legjobb barátnője lettem négy lánynak, és hogy én is részese lehetek -A felkutatásának.
Megmutatta, hogy az apró, őzike szemű bölcsész lányok épp olyan erősek tudnak lenni, mint bárki más, és nem csak egy kávézóban képesek kuporogni.
Hála neki, végre egyre inkább önmagam vagyok, és nem aggódok többet azért, ha olyan információt kell közölnöm magamról, ami mások számára megdöbbentő lehet. Megtanultam azt, hogy egészséges keretek között ne érdekeljen mások véleménye, mert nem az ő dolguk meghatározni az életemet.
4. Jenna Hamilton (Awkward)
Valóban meg kell tanulni elsajátítani a "nem érdekel" művészetet, pláne abban az esetben, ha az ember valami hihetetlenül kimagyarázhatatlan szituációba kerül. El kell fogadnunk, hogy néha akkor sem változtathatunk mások véleményén, ha csontot törünk.
Jenna a tinédzseréletébe enged be minket a titkos blogján keresztül, ahol nem csak mi, de ő is tanul a saját hibáiból. Választások sora áll előtte, és bár néha rossz döntést hoz és a padlóra kerül, pár nap után ott folytatja, ahol elbukott. Nem kell tökéletesnek lennünk, mert senki sem az. Nem kell tévedhetetlennek lennünk, mert senki sem az. Meg kell tanulnunk hallgatni az ösztöneinkre, még akkor is, ha rossz útra sodornak, mert lehet, hogy pont az ott történő kalandozásból fogunk tanulni, és olyan következtetéseket levonni, amik a későbbiekben segítséget nyújthatnak majd.
5. Rae Earl (My Mad Fat Diary)
A kilencvenes évek Angliájába kalauzol el minket főszereplőnk, aminek köszönhetően a sorozatnak sikerült kitöltenie azt az űrt, amit korábban a Skins című sorozat hagyott.
Rachel Earl-t a pszichiátriáról engedik ki, miután kárt tett magában. Figyelemmel kísérhetjük, ahogy próbál beilleszkedni az új baráti társaságába, ahogy azon őrlődik, vajon mikor tud majd beszélni a történtekről. Folyamatosan konfliktushelyzetbe kerül az édesanyjával, akiben önmagát látja, a legjobb barátnőjével, akiről azt gondolja, hogy mindig jobb nála, és önmagával is, hiszen túlsúllyal küzd, és azt hiszi, hogy így sose fog boldog párkapcsolatra találni.
Ennek a sorozatnak külön hangulata van, Rae nagyszerű humorral rendelkezik, a történet magával ragadó, és mindegyik szereplő szerethetővé válik. A komolytalan látszat ellenére viszont fontos témákat érintenek, a családon belüli konfliktusoktól kiindulva szinte mindennel találkozhatunk, bár a fő történetszál Rae mentális felépüléséről szól.
Ez az öt sorozatkarakter volt az, akiket mindenképpen be szerettem volna mutatni nektek egy rövid kis összefoglaló alapján. Volt, akiről még ódákat tudtam volna zengeni (Blair), és volt olyan is, akiről nehezen tudtam írni, de ez nem azt jelenti, hogy csak szerettem volna egy plusz karaktert. Egyszerűen csak vannak olyan emberek, akiket közel érzünk magunkhoz, mégsem igazán tudunk róluk mit írni, úgy érezzük, hogy az embernek meg kell ismerniük őket, és akkor megértik, miért is szeretjük őket annyira. Ezért is remélem, hogy pár sorozatnak majd utánanéztek a későbbiekben.
Számotokra van olyan karakter, aki közel áll hozzátok?
4 megjegyzés
Uhhhh, egyszerűen imádtam ezt a bejegyzést! (Meg amúgy az összes bejegyzésed és a blogod is)
VálaszTörlésTeljesen egyetértek veled, és nekem is ők a kedvenceim:)) mindegyik sorozatot néztem / nézem és imádom!
Nekem nagy kedvencem Blair. :D Némelyik barátnőm szerint még hasonlítok is néha rá jellemként, de Blair mellett még Spencer Hastings-t bírom még nagyon:) Ők ketten, akik nagyon közel állnak hozzám és az egyik kedvenceim.
Örülök, hogy szereted a blogot és a bejegyzéseket. :) Annak meg pláne, hogy közös ízlésünk van sorozatok és karakterek terén.
TörlésNekem is mondták már, hogy néha előjön belőlem a Waldorf, aminek nem tudom, hogy örülnöm kéne-e, hiszen azért lássuk be, Blair nem éppen a legkedvesebb szereplő, sőt... :D Ha külsőleg hasonlítanának hozzá, azt viszont imádnám, Leighton gyönyörű.
Spencert kezdetben nem szerettem annyira, de aztán rájöttem, hogy azért tényleg szükséges a négy lány közé egy "igazi ész", és ő tökéletes erre a feladatra ebből a szempontból. :) Mondjuk Monát is pont ezért szeretem, ők ketten legyőzhetetlen párost alkotnának összefogással.
Nekem a kedvenc karaktereim, akik valamennyire közel állnak hozzám, az Davina Claire (The Originals), Katerina Petrova (Vámpírnaplók), Mary Stuart (Reign) és Nan (American Horror Story: Coven).
VálaszTörlésDavina és Nan azért, mert velük teljes mértékben tudok azonosulni. Davina-ban mindig is a törékeny láttam, amilyen én is tudok lenni. Nan pedig kedves, és gondoskodó.
Katherine azért, mert hiába viselkedik úgy, mint egy ribi, ugyan olyan érző lélek, mint mondjuk Elena. Csak Katherine-t már több csapás érte.
A Reign sorozat Mary Stuart-ja pedig egy fiatal királynő felelősségteljessé válásáról szól. És hogy szinte eggyé válik az országával (Skócia). Illetve több problémával áll szemben, mint egy átlag ember, de mindig megoldja valahogy. (még ha rosszul is).
A szereplők közül sajnos csak Nant és Katerinat ismerem, de köszönöm szépen az apró leírásokat, most felkeltetted a figyelmem ezekre a sorozatokra, a The Originalst egy ideje már nézegetem, hogy bele kéne kezdeni. A Reignről még nem hallottam, de a leírásod alapján tetszik Mary Stuart karaktere, szóval mindenképpen utána fogok nézni. :)
Törlés